Santiago Cantera nem engedi a tábornok exhumálását
Forum Hungaricum - 2019. október 10. 9:30
Nem engedélyezi a néhai diktátor, Francisco Franco tábornok (1892-1975) exhumálását a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából az apátságot vezető perjel.
Santiago Cantera a spanyol kormányhoz eljuttatott szerdai levelében vallási és morális elvekre hivatkozott, óvott a vallási szabadság megsértésétől (szent helyről lévén szó), és felhívta a figyelmet arra, hogy Franco család még nem merítette ki az összes jogorvoslati lehetőséget, amellyel megakadályozhatja az exhumálást. A perjel állásfoglalása ellentétes a spanyol katolikus egyház véleményével. Luis Argüello, a spanyol püspöki konferencia főtitkára korábban közölte: nincs ellenvetésük a sír áthelyezése ellen, és tiszteletben tartják a spanyol legfelsőbb bíróság döntését, amelyben jóváhagyta az exhumálást és elutasította a hozzátartozók keresetét. A spanyol közszolgálati (!) televízió az üggyel kapcsolatban felidézte: Santiago Cantera perjel 1993-ban a spanyol parlamenti, 1994-ben pedig az európai parlamenti választásokon képviselőjelöltként indult Franco fasiszta eszmeiségű pártja, a Falange utódpártjának (Falange Espanola Independiente) színeiben.
A szocialista kormány 2018 júniusában egyik első intézkedéseként jelentette be Franco exhumálásának tervét. Egyik fő érve a síráthelyezés mellett az volt, hogy egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy diktátor emlékét. Az erről szóló kormányzati előterjesztést a spanyol parlament tavaly szeptember közepén szavazta meg. Franco leszármazottai jogi képviselőjükön keresztül azt közölték: minden lehetséges módon megpróbálják megakadályozni az exhumálást, készek a spanyol alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulni. Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco uralma. Ami a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, a baloldali terrorra válaszul a győztesek több ezer embert bebörtönöztek és kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a jobboldal polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly munkájával. Amikor elkészült, ideszállították a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a megbékélés jegyében. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ennek legalább a dupláját tartják reálisnak.
(mti, a szerk.)
Borító: Az Elesettek Völgye (vilagutazo.net)
