Sasfészek a javából!

Pálffy Lajos - 2019. július 18. 11:07

Ha valami megfelel a „sasfészek” kritériumnak, akkor Árva vára az. Az Árva nevezetű folyócska fölé, a 112 méter magas meredek sziklára épült, mára három részből álló erődítmény pont olyan, amilyennek egy igazi várat el szoktak képzelni az emberek.

Mint ahogyan a történelmi Magyarország várainak java részét, Árvát is a tatárjárás után kezdték el építeni. Bajdar és Orda kánok hadai ugyanis Lengyelország felől támadtak, várakkal akarták védelmezni hát ezt a vidéket is. Aztán Árva vára a Krakkóba vezető kereskedelmi útra is vigyázott, ezt az utat amúgy jelenleg is használják az autósok. Első írásbeli említése 1267-ben történik, 1298-ban pedig ahogy a környék többi vára, már Árva is Csák Máté kezében van. És ott is marad annak 1327-es haláláig, majd Károly Róbert kipróbált hívének, Dancs mesternek adományozza. S mivel ez a mesteri cím általában írástudást, jogi és más ismereteket is szokott jelenteni, Dancs tanult, tollforgató ember lehetett. Mégis ott jeleskedett 1312-ben a rozgonyi csatában, s ügyesen forgatta immár a kardját Csák Máté és az Abák várainak visszavételénél is. Ott volt többek között Visegrád és Komárom ostrománál, meg is kapta a zólyomi főispánságot, majd pedig a mogorva kiskirály halála után birtokainak tekintélyes részét is. Így jutott hozzá Árvához, és a hozzá tartozó tényleg tekintélyes birtokhoz. Később Rózsahegy és Túrócszentmárton alapítását is hozzá kötik.

1420-ban az ismét királyi várként szereplő Árvát Zsigmond adja zálogba a nagyhatalmú Stibor vajdának, 19 év múlva Giskra morc huszitái jelennek meg falai alatt, de nem bírnak vele. 1441-ben viszont a lengyel rablólovag, Komorowski Péter ölébe hull Árva vára is, aki aztán negyedszázadon át fosztogatja itt zsebrákjaival (gazdátlan zsoldosok) az utazókat, kereskedőket. Mígnem aztán az energikus Mátyás vezérei sorra füstölik ki váraiból, Árvát is kénytelen átadni, igaz kap is érte 8000 jó aranyforintot. Mátyás alatt születik meg a vár legendája, ugyanis 1484-ben a következő szavakkal ide záratja az ellene összeesküvő, szegény sorból felemelt Váradi Péter kancellárt és kalocsai érseket: „Árva voltál, Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni.” A történet szerint kilenc évet töltött itt a rangjától megfosztott pap befalazva, csak egy nyíláson át érintkezve a külvilággal. De ezt arra is felhasználja, hogy megtanítja írni és olvasni az aktuális várnagy, Meskó Mihály lányát, Katinkát.

Katinka aztán hálából megszökteti a papot, aki egy galíciai kolostorból ajánlja fel újra szolgálatait Mátyásnak. A király pedig előveszi a szökés miatt a várnagyot, de a bátor lány elmegy Budára, és vállalja a történetet. A nagy király pedig elfogadja az érveket, s Katinkának még tehetős férjet is kerít Thurzó István személyében. Ez lenne a Thurzók első feltűnése a krónikákban, de még jó 70 évet kell várniuk arra, hogy birtokosok legyenek Árvában. De ezekről az időkről majd a sorozat következő részében olvashatnak.

Borító: Rajzolt képeslap Árva váráról (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)