Savanyúvizekre szívkórház

Pálffy Lajos - 2017. november 9. 12:39

A hely színeit a Balaton körül bemutató utunkban hazánk egyik legpatinásabb szívkórházáról, a fürediről lesz most szó. Melynek első, savanyúvizekre épülő fejleményei még a 18. századra tehetőek.

Tenkovits Miksának hívták azt a jóembert, aki a füredi savanyúvizes forrásokkal kezdett is valamit, mégpedig egy kádfürdőt épített, és 10 fürdőkádjához már kazánnal melegítette az itt feltörő, szénsavban rendkívül dús vizet. A kádak vize felett terjengő szénsavgáz pedig a szívgyengeség, a szívbetegségek egyik gyógyszere, javítja a szív vérellátását. Így lassan rá is kaptak az emberek az ilyen kádakban való feredőzésekre. 1749-ben aztán már Schuster József doktor úr működteti a Tenkovits özvegyétől átvett fürdőt, majd utána Lécs Ágoston tihanyi apát következik a sorban. A bencések tíz évig csak bérlői voltak, 1759-ben aztán tulajdonosai is lettek a 7 fürdőházból és 23 kádból álló kis komplexumnak. Ahol persze rájöttek arra is, hogy ivókúrákra is alkalmas a víz, mégpedig a gyomor-, epe- és bélbántalmakra, de talán még a cukorbetegségre is gyógyító hatással van.

A bencések aztán beruháztak és 1765-ben felépül az Ófürdőház, 1759-ben pedig fürdőorvos is kerül Füredre. Mégpedig nem is akárki, az Óbudáról induló Österreicher Manes József az ország első olyan zsidó orvosa volt, aki II. József révén 1782-ben kapott oklevelet. Manes 17 évig irányította itt a kúrákat, majd Bécsbe távozott, de gyógyítás színvonala maradt. Az 1826-os és 1834-es tűzvészek ugyan megsemmisítették a fából is épült fürdőházak jó részét, de ezek után Packh János tervei alapján megépült az Újfürdőház, amit fedett folyosó kötött össze az 1765-ös épülettel. A következő nagyobb beruházás 1868-ban indul, három év alatt készül el Cometter Bernát tervei alapján a Balatonra néző eklektikus, erkélyes szárny, amit a kedvelt királynéról Erzsébet udvarnak, majd Erzsébet szanatóriumnak neveznek el. A bencések utolsó nagy beruházása 1912 és 1913 között zajlik, Say Ferenc tervei alapján felépül a Tiborfürdő, Hajdú Tibor bencés főapátról elnevezve.

Ez a fürdő fénykora, 1926-ban az indiai költő, Rabindranath Tagore is itt gyógyíttatja gyenge szívét, és él vele még 15 évet. A bencések után aztán 1949-től az állam lesz a tulajdonos, de hírnév megmarad, a füredi szívkórház ma is az ország, sőt, a régió egyik legjobb ilyen intézménye.

Borító: Képeslap az Erzsébet Szállóval 1922-ből (MaNDA adatbázis)