Séta a virtuálisan rekonstruált Visegrádi Királyi Palotában
Forum Hungaricum - 2021. május 10. 10:39
A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma elkészítette a későközépkori magyar királyok: Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás legteljesebben fennmaradt rezidenciájának, a visegrádi királyi palotának virtuálisan bejárható digitális mását.
A múzeum közleménye emlékeztet: a visegrádi királyi palotát a 14. századi magyar Anjou uralkodók: I. Károly és I. Lajos emelték székhelyükön, Visegrádon. A Várhegy lábánál, a Dunaparton álló hatalmas palota fényűzően berendezett termeit díszes cserépkályhák fűtötték, az udvarokat és kerteket pompás gótikus csorgókutak ékesítették. A palota mellé a 15. század elején Zsigmond király ferences kolostort építtetett. az 1470-80-as években Mátyás király vidéki rezidenciává alakította az épületegyüttest, amit későgótikus és reneszánsz stílusban építtetett át. Helyi és Itáliából érkezett művészekkel új szökőkutakat, loggiákat, erélyeket, kályhákat készíttetett, felújítatta a homlokzatokat, a termeket, az udvarokat és a kerteket. Egy ide látogató itáliai követ a csodálatos épületet „a földi paradicsom”-nak nevezte. A török háborúk idején rommá vált, majd a 18. században lebontott palota romjai csak 1934-ben kerültek elő a föld alól és régészeti feltárásuk valamint helyreállításuk azóta is tart.
A MNM Mátyás Király Múzeum a 4iG Nyrt. Mensor 3D üzletágával összefogva a legmodernebb NavVis 3D lézerszkenner-technológiával létrehozta és digitálisan is hozzáférhetővé tette a Visegrádi Királyi Palota virtuálisan rekonstruált mását, amely a benne berendezett kiállításokkal és az itt található műtárgyakkal együtt az interneten szabadon bejárható. A virtuális kiállítás látogatója részletes információt kap a palota történetéről, a kiállított tárgyakról. Megnézheti a középkori királyi rezidencia rekonstrukcióit és az ásatások fotóit. Megtekintheti a Visegrád történetét, a palota helyreállítását és az itt rendezett hagyományőrző programokat bemutató videókat.
Borító: Mátyás címere a palota szökőkútjáról (Kuny Domokos Múzeum CC BY)
