Simán kezet fogott a pápával

Pálffy Lajos - 2019. január 24. 1:32

Azt mondják, az alma nem esik messze a fájától, ugyanakkor II. József bizony kevés olyan tulajdonságot mutatott fel, ami szüleiben megvolt. Akik, különösen Mária Terézia, mélyen vallásosak voltak és mindenben támogatták az Egyház törekvéseit.

A Habsburg-Lotaringiai házat elindító trónörökös 1741-ben született negyedik gyermekként, első fiúként, és már egészen ifjan, pólyás korában komoly szerepet kapott azon a bizonyos országgyűlésen, amelyen a magyar rendek életüket és vérüket ajánlották az ifjú uralkodónőnek. Az anekdoták szerint azért Mária Terézia titokban kicsit belecsípett fiacskájába, hogy az némi sírást produkáljon, de aztán haláláig hálás volt a magyaroknak azért, hogy akkor a dinasztia mellé álltak. II. Józsefet viszont nem érdekelte ez a hála, már gyermekkorában megmutatkozott önfejűsége, mellyel anyja és nevelői sem nagyon tudtak mit kezdeni. Saját maga választotta ki olvasmányait is, így aztán egészen fiatalon a felvilágosodás eszméinek a hatása alá került. Olyannyira, hogy anyjának minden tiltakozása ellenére meglátogatta az amúgy végletesen egyházellenes Voltaire-t is.

1763-ban, 22 évesen írta meg francia nyelven Álmodozások címmel uralkodási terveit, elképzeléseit. És emellett sűrűn hajtogatta is, hogy mindjárt tíz esztendő kemény abszolutizmussal indítana, amikor nem szólhat senki bele dolgaiba. Közben Falkenstein gróf álcájában franciaországi, itáliai és németországi utazásokat is tesz, Magyarországra már német-római császárként érkezik először majd meg. Eme kiüresedett címet apja halála után, 1765-ben kapta meg, de az ezzel járó kötelezettségeket inkább anyja viselte. Példaképe a porosz II. Frigyes volt, aki éppen a családjától, pontosabban anyjától ragadta el a gazdag Sziléziát. Józsefet ez nem nagyon zavarta, ő a hatékony, felvilágosult abszolutista uralkodót látta Frigyesben. Aki amellett, hogy zseniális hadvezér volt, jól fuvolázott és Voltaire-rel is hosszasan levelezett.

Céljai érdekében mindjárt egy váratlan húzással indította uralkodását 1780 novemberének végén. Nem koronáztatta meg magát, így aztán uralkodói esküt sem kellett tennie. Ezért is kaphatta a fiatalon elhunyt pálos rendi tanártól és költőtől, Ányos Páltól a „kalapos király” nevet. Nem véletlen, hogy éppen Ányos jött elő ezzel, hiszen az országgyűlés összehívását mindvégig mellőző, rendeletek tömegével kormányzó uralkodó legelőször a katolikus egyházon próbálta ki erejét. Már uralkodásának első hónapjaiban kiadta a türelmi rendeletet, megszüntetvén a nem katolikusok minden hátrányos megkülönböztetését. Aztán nem továbbította a Rómát illető pénzeket és a pápai bullákat is csak az engedélyével lehetett kihirdetni birodalmában. 1782. január 12-i keltezéssel pedig feloszlatta a haszontalannak ítélt szerzetesrendeket (köztük a pálosokat), 140 kolostort záratott be, a vagyonukat pedig egy központi alapba tétette. VI. Piusz pápa ezért sürgetősen Bécsbe érkezett, de József a bevett kézcsók helyett inkább kezet fogott vele. Igaz, aztán ő is elment Rómába, de a rendeletek érvényben maradtak a pápa akarata ellenére.

Borító: Wikipédia