Szakállas kultfilm motorokkal, drogokkal

Pálffy Lajos - 2019. december 19. 12:26

Valamilyen csoda folytán éppen ötven esztendeje Magyarországon is bemutatták a Szelíd motorosokat. Hogy aztán mivel adták be az elvtársaknak a forgalmazási, vetítési kérelmet, azt csak sejteni lehet. Talán éppen a nyugati fiatalok romlottságának illusztrálását láttatták volna benne, amit 1969-ben (is) szembe lehetett állítani a szocialista nevelésű, egészséges lelkületű magyar fiatalok józan életvitelével.

Ha ez volt a cél, mellé lőttek vele alaposan, hiszen ekkorra már a mi ifjúságunkat is „megmételyezte” a Szabad Európa, no meg a Radio Luxemburg, a különféle „impexes” elvtársak által behozott popújságok és pornólapok, lemezek tömege mellett. De nézzük inkább magát a filmet, amire manapság is illik a „low budget”, alacsony költségvetésű kategória. A történet úgy indult, hogy Fonda és az 1954-től filmekben szerepló Hopper is játszott már motorozós filmben, és kitalálták, ilyet ők is tudnának csinálni. Az elhatározást tett követte, legelőbb kiosztották maguk között a feladatokat. A forgatókönyvet közösen jegyezték, a rendezői vászonszékbe, már ha volt, Hopper ülhetett bele, producernek, a 400 ezer dollárra rúgó költség előteremtőjének a feladata pedig Fondáé lett, legalábbis a főcímben. És persze eljátszották ők ketten Wyatt és Bill, a két szabad lelkű drogdíler szerepét is, amely nem is volt talán olyan nehéz. Már csak azért sem, mert szabadidejükben maguk is motoroztak és drogoztak, mint annyian mások akkoriban.

Az meg egy szerencsés véletlen, hogy George, a részeges ügyvéd szerepére megtalálták Jack Nicholsont, akit ugyan még senki sem ismert, de simán lejátszotta a producer, rendező, forgatókönyvíró főszereplőket a vászonról. A stáb rozoga autókkal járta a Los Angeles és New Orleans között futó utakat, forgatási engedélyük sehol sem volt, viszont annál többen jelentkeztek statisztának. A kamera mögött az a Kovács László ült, aki még 1956-ban menekült el Budapestről, Zsigmond Vilmossal együtt készített felvételei miatt előbb Ausztráliába, majd 1958-ban barátja révén már Hollywood adott neki munkát. Később olyan filmeken is dolgozott, mint a Szellemirtók, a Ruby Cairo, vagy legutóbb a Beépített szépség. Munkája itt amúgy jórészt abban merült ki, hogy egy mozgó járművön azon igyekezett, hogy a két motoroson tartsa a kamerát. Végső soron aztán nem is ez, vagy éppen a forgatókönyv, a kiemelkedő alakítások hozták meg a sikert, hanem a film zenéje, ami a korszak ismert slágereiből, zenekaraitól lett összeválogatva.
De mindez nem lett volna elég ahhoz, amivé ez a film lett, mert aztán mítosz, egy életérzés első számú megjelenítője lett a Szelíd motorosok.

Egy olyan film, ahol a forgatás közben a színészek tényleg drogoztak, ahol komoly gondokat okozott Dennis Hopper agresszivitása. Aki 220 perces filmet akart, s még szerencse, hogy a többiek le tudták csalni 95-re. A sok-sok B-kategóriás filmben szereplő Hopper amúgy még vagy nyolc filmet rendezett, amikre már a kutya sem emlékszik. Peter Fonda talán sosem érte el apja magasságait, Nicholsonból pedig világsztár lett. A magyar bemutatóra rábólintó cenzor pedig, ha még él, jól megérdemelt elvtársi nyugdíját élvezi valami jó környéken.

Borító: port.hu