Szenespince volt a premontreiek Szent Ágoston-kápolnája

Szenespince volt a premontreiek Szent Ágoston-kápolnája

- 2021. december 20. 7:32

Megújult a premontrei rend újlipótvárosi Szent Ágoston-kápolnája. A kápolnát szentmisén áldotta meg Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt: az 1950-ben egy pincében kialakított kápolna tanú. Egyaránt tanúskodik a barna diktatúráról, amelynek idején sok ezer, a Lipótvárosban élő embert pusztítottak el. De Soltész szerint tanúskodik a vörös diktatúráról is, amely miatt a városrészbe a háború után költöző katolikus családok csak a föld alatt kialakított, katakombaszerű templomban gyakorolhatták vallásukat. Szólt arról is: az 50-es években feloszlatott, hagyományosan fehér ruhát viselő premontrei rend tagjai a rendszerváltásig fekete reverendában, de fehér, premontrei szívvel szolgáltak a templomban.

Szent Ágoston régi acélmetszeten (Piarista Rend Magyar Tartománya CC BY-NC-ND)

Az államtitkár hozzátette: a kápolna tanúskodik a jelenről is, hiszen felújítását a koronavírus-járványban februárban elhunyt Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika előző plébánosa álmodta meg. Megjegyezte: Snell György temetése után jutott arra a premontrei apáttal közösen, hogy a felújítás becsületbeli ügy. Soltész Miklós történelmi jelentőségűnek nevezte az elmúlt időszak templom-, imaház- és zsinagógafelújításait, illetve építéseit. Azt is mondta: a neomarxista eszmék ma is élnek és nagy erővel törnek rá a világra. Ez az eszmeáramlat bagatellizálni akarja a diktatúrák bűneit, ezért is fontos, hogy a Pozsonyi úti kápolna emlékeztessen a korra, amelyben létrejött. Úgy fogalmazott: a zsidó-keresztény tanításért ugyanúgy meg kell küzdenünk, ahogy elődeinknek, hozzátéve, az égbe törekszünk, de itt a földön vagy épp a föld alatt kell megküzdenünk mindenért.

Kereszt jelzi a kápolna bejáratát (mti)

Fazakas Zoltán Márton homíliájában arról beszélt: a kommunizmus évtizedei alatt az emberek csak rejtekben vallhatták meg hitüket. A kápolna olyan volt, mint egy katakomba. Mint mondta, a történelem mindenki hitét próbára teszi. A rendszerváltás után a szabadság évtizedei is hoztak kihívásokat, hiszen az idős premontrei atyák halála után nehéz volt megszervezni a templom ellátását. De ma is vannak kihívások, és míg a kommunizmus alatt frontális, de tiszta harc volt, az emberek tudták, ki elől kell elbújniuk, ma nem egyértelmű, hogy kiben lehet bízni – tette hozzá a premontrei apát. A szentmisén részt vett Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa. Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1948-ban nevezte ki Szigeti Lajos Remig premontrei szerzetest a Szent István-bazilika káplánjává, és bízta meg a Margit-híd pesti hídfője körüli lelkészség szervezésével.

A kápolna belső tere (mti)

Szigeti Remig ezután vásárolta meg a Pozsonyi út 14-es ház egykori szenespincéjét, ahol 1950 tavaszán nyílt meg a Csornai Premontrei Prépostság Szent Ágoston-kápolnája. A kápolnát a rendszerváltozás előtt is a premontreiek látták el. A kápolna egyházjogilag hivatalosan a 2000-es évek végén került a Budapest-Szentistvánvárosi Szent István király plébánia (Szent István-bazilika) lelkipásztori ellátásába.

(mti)

Borító: Ünnepi mise a kápolnában (mti)

Hitvilág témában
megjelent publikációk