Szép szál ember volt ez a III. Béla

Pálffy Lajos - 2017. október 10. 10:38

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére. Ebből következtetve talán volt is némi túlzás ebben a listában, de ne szaladjunk ennyire előre. Induljunk onnan, hogy II. Géza kisebbik fia természetesen nem volt trónörökös, az apja akaratából és a szokások szerint bátyja, a későbbi III. István volt a várományos, de a trónért még meg kellett küzdenie előbb a bizánci I. Mánuel császár által segített II. Lászlóval és IV. Istvánnal is.

Mánuel anyja egyébként Szent László lánya, a később a bizánci szentek közé is bevonuló Piroska/Iréné volt, de ez nem hatotta meg a tehetséges bizáncit, aki többször Magyarországra támadt. 1167-ben is megverte III. Istvánt a zimonyi csatában, s a déli területekkel együtt elvitte Bélát is magával, aki akkoriban dalmát hercegként segítette középszerű bátyját. Béla Bizáncban felvette az Alexiosz nevet, és tehetségét látva Mánuel megtette örökösévé, és egyetlen lányának a jegyesévé is. Aztán következő házasságából fia született, így Bélát ejtette, aki bátyja halála után Szentföldről származó első feleségével haza is tért Magyarországra.

Itthon pedig előbb le kellett birkóznia kisöccsét, Gézát és az anyját, Eufrozinát, no és az őket támogató „mérgeslehelletű” Lukács esztergomi érseket. Aki nem is volt hajlandó Béla fejére tenni a koronát, így a szertartással III. Sándor pápa jobb híján a kalocsai érseket bízta meg. Ennyi sok kaland és bonyodalom után aztán majd negyedszázados, példamutatóan sikeres uralkodás következett. Ügyes külpolitikával a pápa mellett, Barbarossa Frigyes ellenében biztosította szuverenitását, sőt, Mánuel halála után visszafoglalta a bizánci császár által korábban elcsatolt magyar területeket is. Jó húzás volt aztán a ciszterci rend betelepítése és kiváltságokkal való ellátása, mert a barátok a gazdálkodás új módszereit is magukkal hozták a francia területekről.

Legnagyobb újítása a királyi kancellária megszervezése volt 1186-ban, ami után pedig amit nem foglaltak írásba, az nem is létezett. Fel is lendül az írásbeliség, ez a Halotti beszéd ideje, és ekkor dolgozik a külföldi egyetemet megjárt Anonymus is a kancellárián, aki aztán szabad idejében papírra, pontosabban pergamenre veti a Gesta Hungarorumot. Bélának még arra is van érkezése, hogy szentté avattassa a vitéz rokonát, László királyt. 1196. április 23-én, 48 éves korában bekövetkező halálának nem volt előzménye, tehát a krónikák is mérgezésről beszéltek. Kalán pécsi püspök lett volna a tettes, bosszúból, hogy a király elvette tőle Dalmácia irányítását. Az viszont biztos, hogy 1848-ban épségben tárták fel a sírját Székesfehérváron, csontjait a halotti koronával és más kiegészítőkkel együtt végakarata ellenére a fővárosba szállították. Az archívumunkból is elérhető akkori, rajzos dokumentáción is látszik, szép szál ember volt III. Béla.

Borítókép forrása: MaNDA Adatbázis