Szerencséje volt a házasodással is

Pálffy Lajos - 2022. április 21. 8:53

Odáig jutottunk hát a tehetséges diplomata és hadvezér, Nádasdy Tamás életének történetében, hogy Ferdinánd feloldozta őt neki tett hűségesküje alól, így a 31 esztendős ifjú Szapolyai János szolgálatába állhatott. Akit ugyancsak híven szolgált, amíg ezt csak tehette. Pedig nem volt egyszerű ez sem.

Szapolyai inkább a keleti országrész és Erdély főuraira támaszkodhatott. No és a törökre, amelynek érdeke volt, hogy a polgárháborúban még jobban meggyengüljön az ország. És 1530-ban Ferdinánd meg is indította csapatait Wilhelm von Roggendorf vezetésével Buda visszaszerzésére, amit János király az éppen a szigetvári várat ostromló hívére, Nádasdy Tamásra bízott, hiszen egyszer már volt budai várkapitány őkelme. És most több szerencsével járt, mint egy évvel azelőtt, hiszen Roggendorf dolgavégezetlenül indult haza, Nádasdy pedig Jánostól jutalmul megkapta Fogaras és Huszt várát, no meg a família a „fogarasföldi” előnevet. No de nem sokáig tartott e dicsőség, hiszen János király aztán Nádasdyt Lodovico Gritti kormányzó helyettesének tette meg, aki leginkább a saját pecsenyéjét sütögette, míg megérdemelten le nem fejezték. Viszont hősünk magas tisztségében szövetségeket kötött, és felemelkedését egy jó házassággal is megalapozta volna.

Így találta meg a kis Kanizsai Orsolyát, egy hatalmas vagyon örökösnőjét, pontosabban egy kislányt, akit aztán 1533-ban „fiúsíttatott” is János királlyal. Így a nagy Kanizsai örökség már őt gyarapította, igaz, szerelmes is volt ifjú feleségébe. Aki viszont néhanapján éreztette vele, hogy azért mégis csak elég alacsonyról indult. Az is gond volt aztán, hogy ezek az új birokok (Kanizsa, Sárvár, Kapuvár, Léka) jórészt Nyugat-Magyarországon, Ferdinánd fennhatósága alatt voltak, így Nádasdy meg is kezdte a közeledést Bécs felé. 1534-re már el is érte, hogy Ferdinánd is fiúsítsa „szerelmetes Orsikáját”, ő pedig szépen lassan, János királyt sem megsértve visszaállt Ferdinánd szolgálatába. Aki 1536-ban meg is tette tárnokmesternek, majd egy év múlva horvát-szlavón bánnak. Éppenséggel az akkoriban János királyhoz álló Török Bálint helyett, aki ezt nem nézte jó szemmel és dunántúli birtokait kezdte támadni. Aztán megitta azt a bizonyos fekete levest, és 1541 nyarától nem jelentett már problémát Nádasdynak, aki ekkor épp a régensburgi birodalmi gyűlésen tartózkodott, megint csak Ferdinánd követeként. De most sem járt ikerrel, viszont egy év múlva már országbíró és országos főkapitány is egyben Bécs jóvoltából.

Hogy aztán 1554-ben, a pozsonyi országgyűlésen nádorrá is megválasszák, miután Ferdinánd egy évvel korábban bárói rangra emelte. De nemcsak a politikához értett Nádasdy, hanem a kardforgatáshoz is. 1556-ban a török Szigetvárat ostromolta, mikor főkapitányként, kis seregével ő a török babócsai várát vette ostrom alá, és alaposan megverte a Szigetvár alól érkező felmentőket, olyan alaposan, hogy Ali budai pasa az ostrommal is felhagyott. A hatalom és a kard mellett aztán a szellem sem maradt le nála, Sárvárra hívta iskolájába Dévai Bíró Mátyást és Sylvester Jánost, aki aztán 1541-ben kinyomtatta itt magyar nyelven az Újszövetséget. Tanított iskolájában amúgy Dévai Bíró Mátyás is, de Nádasdy nem lett az új hit követője. Viszont megerősítette Kanizsát, kiépíttette a sárvári várat és Zalavárt is. Aztán a gazdálkodásra is volt ideje, 30 nagy majorságot irányított birtokigazgatójával együtt. Esténként pedig Tinódi Lantos Sebestyént hallgatták Sárváron szerelmetes Orsikájával, aki pedig a jó kosztért és kvártélyért csak a legjobbakat énekelte róla.

Egerváron halt meg 1562 nyarán, 64 évesen, ha még él néhány jó évet, talán a török sem ül a nyakunkon 150 esztendeig.

Borító: Nősülni is tudott (kultura.hu)