Szlovákia legnépszerűbb házasságkötő terme

Pálffy Lajos - 2020. április 28. 9:53

Mielőtt aztán „vártúránk” végképp Erdélyország felé kanyarodna, feltétlenül el kell utaznunk Bajmócra, amely a Pálffyak jóvoltából a térség legszebb várkastélyaként maradt az utókora, a csehszlovák, majd a szlovák államra. Pedig hajdan csak egy kis faváracska volt egy domb tetején.

A Nyitra folyó partján álló Bajmóc első okleveles említése 1113-ból való, mikor is a zoborhegyi bencések birtokai között sorolják fel. Ekkor valóban csak egy favár lehetett, azután ide is elért a IV. Béla gerjesztette nagy várépítési láz, és Hont-Pázmány Kázmér fiai már kőből emeltek lakótornyot a favár helyére, amit aztán falakkal is körbevettek. De nem sokáig örülhettek váruknak, mert 1297-ben Csák Máté „lenyelte” ezt az erődítést is. Matej Čak, a szlovák nagyúr, ahogy a szomszédaink történelemkönyvében szerepel, állítólag 1301-ben egy hársfát is ültetett kapuja elé. Ahol aztán Mátyás király is szívesen ücsörgött, leveleket keltezve a fa alól. De megint előreszaladtunk kissé, hiszen Csák Máté 1321-es halála után Károly Róberté lesz Bajmóc is, és királyi vár még fia, Nagy Lajos idejében is. (Ekkor, 1366-ban kap városi rangot a tövében megbúvó település.) A vár Zsigmond alatt kerül az Itáliából érkezett Noffri Lénárd és fiainak a kezére, de innen a történetet már ismerhetjük a sorozat egy korábbi cikkéből.

Nézzük inkább azt, hogy mit hoztak itt létre a Thurzó család kihalásával birtokba kerülő Pálffyak. Akik 1637-ben előbb zálogba, majd végérvényesen is megkapták az uralkodótól, II. Ferdinándtól hűségükért az akkoriban már nem sokat érő erődítést. Amit aztán Pálffy János Ferenc gróf (1829 – 1908) építtet át teljesen a Loire menti kastélyok mintájára. A terveket Hubert József pesti műépítész készítette, aki le is vezényelte a hatalmas munkát. Aminek végét a műértő gróf már nem érhette meg, de legalább ott nyugodhat vörösmárvány szarkofágjában a kriptában. Kétmillió aranyforintot költött el 365 nagy ablakos álmára Pálffy János, de élete során ennek többszörösét is elkölthette műkincsvásárlási céllal tett utazásai során. A köznek adományozott gyűjteménye, több mint 200 igazán értékes festmény alapozta meg a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeit. És végrendeletében megnyitotta Bajmócot is az érdeklődők előtt. Persze, ehhez az örökösöknek is volt néhány szavuk, végül 1945-ben a csehszlovák állam rátette a kezét mindenre.

És azóta is a Párizsban létrehozott ország, majd az 1993-as szétválással Szlovákia legnagyobb turisztikai attrakciója a háromszintes, három épületrészből összeálló várkastély. Amelynek első szintjén van többek között a Képtár, az ősök portréival, a fűtött Télikert, a Galéria a tulajdonos Pálffyak portréival, a műgyűjtő gróf mór stíluselemeket tartalmazó dolgozószobája. Itt van a híres Aranyterem az aranyfüsttel borított, 183 angyalkafejes faragott hársfa mennyezetével. Ami Szlovákia talán legkedveltebb házasságkötési helyszíne, és amit a gróf készen már szintén nem láthatott. A második, leginkább neogót stílusban épült szint, a Hall Pálffy személyes instrukciói, rajzai alapján készült. Itt van a Kék Szalon mellett a Nagyterem és a Márványterem is. És egy Vadász szalon, a Fogadószoba mellett. A harmadik, legmagasabb szint a Lovagteremé és a Fegyvercsarnoké, de itt van legnagyobb méretű Hunyadi terem is, tiszteletből a hajdani tulajdonos Mátyás, és fia iránt. A pinceszinten lévő kripta alatt pedig tágas barlangot találunk két tóval, no és denevérekkel, akik igencsak jól érzik magukat itt.

Borító: A Loire mellett is állhatna (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)