Szomolány feltámadása

Pálffy Lajos - 2019. október 9. 11:24

Szomolány vára pedig 1880 és 1900 között támadt fel a Pálffy grófok révén haló poraiból. Története szorosan összefügg az alatta lévő városkával, mindazonáltal történelmi szerepe nem volt, komolyabb ostromot sosem kellett kiállnia.

Szomolány település meglétét még egy IV. Béla idejében készült oklevél jelzi először, de már 1890-től tudják, hogy a vaskorban egy erődítés létezett a fölé magasodó hegyen. Ahová aztán valamikor az 1400-as évek elején a guti Országh család várat is emelt. A települést amúgy még 1388-ban Zsigmond királyunk Stibor vajdának adományozta, majd ötven esztendő múlva a rövid ideig országló Habsburg V. Albert éppen guti Országh Mihályt érdemesíti arra, hogy Szomolány ura legyen. 1457-ben már említés történik a várról is, amire a három uralkodót is kiszolgáló főkamarásnak, majd nádornak szüksége is van Giskra huszitáival szemben. Az 1484-ben az árnyékvilágot itt hagyó guti Országh amúgy Mátyás egyik leghűségesebb embere volt, aki haláláig minden hadjáratára elkísérte a legnagyobb magyar uralkodót.

Szomolány vára tehát amolyan gótikus váracska lehetett, kúp alakú toronysisakokkal, kőből emelt falakkal. S mikor 1567-ben kihalt az Országh família, Habsburg Miksa királyunk Ungnad Kristóf bárónak, és nejének, Losonczy Annának adta zálogba. Majd ezt a zálogot a Prágában székelő Habsburg Rudolf 30 000 jó aranyakért el is adja a báróéknak. Akik után aztán az Erdődiek kerültek itt birtokba, majd Erdői Borbála hozományaként Czobor Ádám gróf kezébe került Szomolány. A vár ekkoriban már romos állapotban van, így is kerül 1777. július 22-én mint zálogbirtok idősebb Pálffy János gróf keze alá. Aki három esztendő után meg is veszi a területeket, de maga az egyre romosabb vár egészen 1880-ig nem nagyon érdekli a Pálffy grófokat. A család az idők folyamán egyre nagyobb vagyonra tett szert ésszerű gazdálkodásával, így aztán Pálffy József gróf meg tudta bízni a bajmóci, szintén a Pálffyak által birtokolt és újjáépített vár építészét, Hubert Józsefet, hogy tervezzen egy pompás várkastélyt a romok helyére. Melynek köveit természetesen újra hasznosították, így 1900-ra elkészült Loire-völgyi kastélyok mintájára a kis neogótikus ékszerdoboz. Amelyet a nagy, kilátóteraszos tornya határoz meg, de építettek bele várkápolnát is.

A várkastélyt pompásan be is rendezték, köréje pedig gyönyörű angolparkot létesítettek. A Pálffy grófok 1945-ig maradtak itt birtokban, aztán jött a csehszlovák, majd az abból 1993-ban kiváló szlovák állam. A Pálffyak várkastélya jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Kongresszusi Központja, tudományos tanácskozások színhelye, ahová a környék ifjú párjai is előszeretettel járnak fényképezkedni.

Borító: Szomolány napjainkban (szlovakia.travel)