Szondy vára

Pálffy Lajos - 2020. június 11. 11:43

Drégely váráról és Szondy Györgyről pedig mindenki hallott már, köszönhetően Arany János elemi iskolában (még manapság is) tanított balladájának. A pontosan 444 méter magas, hajdani vulkánra épített erősség a hősies küzdelem szimbólumává vált.

A várat, mint megannyi testvérét, a tatárjárás után építette fel az uralkodó akaratából a Hontpázmány nemzetség, jelesül Hont fia Demeter. Aztán valamikor a 14. század elején (1311?) Drégely is Csák Máté birtokába került, és ott is maradt a trencséni nagyúr 1321-es haláláig. Majd királyi vár lett, mígnem Zsigmond 1390-ben az ifjú Tari Lőrincnek nem adja. Tari jeles lovag volt, „pokoljárása”, 1408-as írországi útja mellett ott volt a konstanzi zsinaton is urával, aki angliai utazására is elvitte. Tárgyalt aztán Velencében, majd Párizsban is, világlátott ember volt tehát. Drégely várát viszont 1424-ben elcserélte két falura, Jobbágyira és Szurdokpüspökire a királlyal, aki ezen kívül elengedte hű embere 1600 aranyforintos tartozását is. Tehát királyi vár lett újra Drégely, de aztán még ez évben az esztergomi érsek birtokába került. Pálóczy György érsek úr 1438 után csinosítja, vadászkastéllyá formálja, majd pedig Buda eleste után Drégelynek is hadászati jelentősége lesz.

Fontos feladata a felvidéki bányavárosok védelme, az erre irányuló török rablóhadjáratok, portyák szűrése, felderítése. Vélhetően ebben az időben épült ágyúállásokkal ellátott kaputornya is, és természetesen valamennyire megerősítették falait. 1544-ben pedig a mohácsi csatát egri püspökként megjárt Várdai Pál esztergomi érsek, miután székhelyét előző éveben Nagyszombatra helyezte, Szondy Györgyöt nevezte ki Drégely kapitányának. Szondy uram cselekedeteit majd a Közkincstár sorozatunkban olvashatják részletesen, most elég annyit tudnunk, hogy ama bizonyos ostrom előtt egy villám felrobbantotta a vár lőporkamráját, megrongálva a falakat. Ekkor 16 lovas, 63 gyalog és egy ágyúmester volt a várban, végül a király és Selmecbánya is vezényelt ide erősítést, így 146-an lettek. A nyitrai püspök, Thurzó Ferenc pedig személyesen járta be az erősséget, és küldött kőműveseket a siralmas állapotok láttán.

De ezek már nem sokat tehettek, mert 1552 júliusának elején megérkezett Hadim Ali budai pasa 12000 emberével és ostromágyúival. A védők pedig a palánkvárat felgyújtva a felsővárba húzódtak. De az ágyúzást nem állták a falak, legelőbb a kaputorony adta meg magát, a folytatást tudjuk. Így a töröké lett Drégely, és nyomban hozzá is fogtak a helyreállításhoz, de 1575-ben alatta, a faluban a templom köré egy tágasabb palánkvárat is emeltek. 1593-ban aztán megérkezett Pálffy Miklós a csapataival, és mindkét hely újra magyar kézbe került. De inkább a 2000 lovas befogadására is alkalmas palánknak volt már jelentősége, a hegytetőn épült vár pedig így romlani kezdett. Egy 1663-as török hadjárat pedig Drégelypalánk sorsát is megpecsételte, helyőrsége felgyújtotta, és elmenekült a túlerő elől. Ennek a palánknak nem is maradt nyoma, de a századokon át a helyiek által kőbányának használt vár most a várprogram révén feltámadhat haló poraiból.

Borító: A vár drónfelvételen (dregelyvar.com)