Sztrahora állt vagy ötven évet

Pálffy Lajos - 2021. október 7. 9:20

Sztrahora várát hol is találnánk máshol, mint Nógrádban. Azaz nem is nagyon találunk már belőle semmit, mert a többi várhoz viszonyítva valóban rövidke létezésére még Károly Róbert idejében pontot tettek.

Sztrahora várát, pontosabban annak helyét Nógrádsipek és Hollókő között találjuk meg a 435 méteres Pusztavár-hegyen. Amely elnevezés is mutatja, hogy valamikor vár állott itt, ami aztán pusztává lett, tehát elpusztult, csak a neve maradt fenn. Amely név ugyan erősen szlávos név annak ellenére, hogy a vár nem kötődött eme jámbor népséghez. Akiket a honfoglaló magyarok itt találtak a Kárpát-medencében, és integráltak is rövidesen. Sztrahora építésének előzményeiről annyit tudunk, hogy 1265-ben IV. Béla örököse, István ifjabbik király (V. István néven kerül majd trónra, de még apja életében szeretné megszerezni a királyi hatalmat, ezért a belháborúk rémét szabadítja az országra) adományozza el e területet Rátót nembeli Domokos fia (Porch) Istvánnak. Akitől az itt található Ágasvár, Kutasó, Bárkány és Tar településekért nyilván támogatást kér sokat szenvedett atyjával szemben.

Egy következő, 1324-ben, Károly Róbert uralkodása alatt született oklevélben pedig azt olvashatjuk, hogy a Kacsics nemzetség lllés ágából származó Péter öt fia, Mihály, Péter, Leusták, Mikus és Jákó pedig hűtlen és gonosz emberek. Mégpedig azért, mert 1310 körül Csák Mátéhoz csatlakoztak, és átadták váraikat, Baglyaskőt, Somoskőt, Hollókőt és Sztrahorát a trencséni nagyúrnak. Sőt a rozgonyi csatában, 1312-ben parancsnoki feladatokat is elláttak. Ezért hát a Nápolyból jött király elvette váraikat, és 1327-ben hívének, Szécsényi Tamásnak adta oda azokat. Ez a Szécsényi szintúgy a Kacsics nemzetségből, annak is a Falkos ágából származott, és már 1301-ben Caroberto mellé állt. Amiért is rokonai megszállták nógrádi birtokait, amiket most visszakapott, megfejelve a király ellen forduló rokonság javaival. Dúsgazdag ember lett hát Szécsényi Tamás, aki egyebek iránt még 1316-ban visszafoglalta Károly Róbert számára Visegrád várát, 1318-ben pedig VII. Henrik császárnál járt a király nevében feleségül kérni annak lányát. 1321-től 1342-ig erdélyi vajdaként is szolgálta urát, aki öt vármegye ispánságával is megtisztelte. Ez utóbbi feladatokat Nagy Lajostól is megkapta, aki már hét megye irányítását is rábízta. No meg 1349-től 1354-ben bekövetkező haláláig országbíró is lehetett.

De Sztrahora várát nem bírhatta, mert abban az 1327-es adománylevélben már „egykori” várként szerepel az erősség. Aminek építést a térség kutatója, Pázmány Béla az öt fiú közül Mihálynak tulajdonítja. Ugyanis az bizonyos, hogy az 1271 után már álló Baglyaskőt Péter építette, Hollókőt pedig Mikus, míg Somoskő vára Leusták és Jákó közös munkájának a gyümölcse volt Pázmány szerint. Hogy aztán mi lett a sorsa a vagy három évtizedig fennálló váracskának, azt nem lehet tudni. Talán Károly Róbert valamelyik embere ostromolta meg, és ötven esztendő létezés után akkor dőlt romba. De az is lehet, hogy Mihály tette tönkre, miután látta, hogy úgyis a nemszeretett királyé lesz. Az biztos, hogy jó helyre építették, három oldalról megmászhatatlan sziklafal védte. A délre eső várkapu előtt pedig fellelhetők a várárok nyomai. Sztrahorát ez és néhány falmaradvány jelzi jelenleg.

Borító: Rekonstrukciós rajz Sztrahoráról (dka.oszk.hu)