Szülinap az öngyilkos filmrendezőnél

Pálffy Lajos - 2021. augusztus 30. 7:51

Bódy Gábor pedig ma lenne 75 éves. Biztosan lenne egy jó kis buli, Tarr Béla, Cserhalmi, Vidovszky László, Csaplár Vilmos, Koltai Lajos, Galló Tamás és Udo Kier, s talán még a nagy szerelem, Méhes Marietta is ott lenne a házban. Amelynek padlatát fű borítaná, mint a Psyché elején. Ahol Pilinszkyt is láthatjuk, hallhatjuk zsinóros kabátban.

De ő, Bódy Gábor most Makovecz Imre, Erdély Miklós, a pályatárs Vészi János, vagy éppen kedvenc tanárai, Szabad György és Petrovics Emil társaságában van, persze odaát. 1985 októberében ment el, a Zöldlomb utcában, miközben Makovecz Imre már hiába kereste. Pedig együtt dolgoztak videómunkákon, Makovecz cetlit hagyott az ajtón, akkor még nem tudta mi van közvetlenül mögötte. 75 éves lenne Bódy Gábor, aki 1987-ben kezdte volna forgatni Valerij Brjuszov mágikus, misztikus, démonos könyvét, A tüzes angyalt. Amiből drámát is írt. Már tárgyalt a producerekkel Berlinben, és olyan előzmények után, mint az Amerikai anzix, a Psyché, vagy a Kutya éji dala, biztos összejött volna a pénz a filmre. Mégpedig sok pénz, mert a Psyché is drága volt. A sok helyszín, a díszletek, a népes szereplőgárda, a rengeteg felhasznált nyersanyag. De megérte, nagyon megérte, minden idők egyik legjobb, legkülönlegesebb magyar filmje született meg keze alatt 1980-ban.

Jó eszű gyerek volt rengeteg igazolatlan hiányzással a zuglói Szent István Gimnáziumban, ahonnan egyenes útja vezetett az ELTE bölcsészkarára, filozófia-történelem szakra. Ez utóbbin lett Szabad tanár úr lelkes tanítványa, hogy aztán a történelem fontos tudományáról (az élet tanítómesterének is tartották jobb korokban) elterelje figyelmét a film. A nagyszerű Balázs Béla Stúdió, egy igazi underground kísérletező műhely, ahol igazán otthon érezhette magát. No és a Fiatal Művészek Klubja, és Képző mellett a legendás Rózsa presszó. Drozdik Orsolya, Fehér László, Galántai György, Koncz András, Lengyel András no és Tolvaly Ernő ült és váltott ott világot. Megjött persze Erdély Miklós, és befutott Cserhalmi is. Aki összehozta a már a négy felvételi után a Színművészti rendező szakát (Máriássy Félix osztálya) végző, tervekkel tele Bódyt Latinovics Zoltánnal is.

Aztán 1975-ben megszületett a diplomamunka, az Amerikai anzix, kevesen értették, de sokan látták, hogy ez valami nagyon más, mint mondjuk első filmes megmutatkozása, BBS-es, trockista beütésű Agitátorok. Két esztendő múlva lánya születik az underground „a nőjétől”, Méhes Mariettától, akivel ugyan szakítanak, de aki ott marad filmjeiben. Aztán jön a Psyché, Weöres Sándor műve alapján. Jön, és mindent visz. A teljes változat több, mint három órára szegez bele a székbe. Vizuális gyönyör, intellektuális kaland egyben. A Kutya éji dalában meg Grandpierre Attila (mennyire kásás a beszéde!) mellett eljátssza a Bizottság is a Szerelmet. Wahorn pedig talán még szaxofonozni is tud, de az biztos, hogy Dzsoni a Dunakanyar legjobb gitárosa.

És jön Berlin, boldogság Vera oldalán, tanítás a filmakadémián és az INFERMENTAL videófolyóirat sorban megjelenő kazettái. Meg közben a Győrben 1982-ben színpadra állított Hamlet, rengeteg kísérleti kisfilm, tanulmány, cikk, terv, követhetetlenül sok minden. És egyszer csak ez a megmagyarázhatatlan halál. Aztán 1999-ben előjött az is, hogy „Pesti” néven jelentéseket írt. Talán ezért is került elő az a kés, ott a fürdőkádban.

Borító: álpapként a Kutya éji dalában (librarius.hu)