Templáriusok vára?

Pálffy Lajos - 2021. március 10. 11:16

Az Ungvár és Munkács között félúton található szerednyei várat pedig állítólag a titokzatos templomos lovagok építették. Akiknél ott volt a bölcsek köve, de legalábbis a Szent Grál, a kehely, vagy fakupa, amelyben felfogták Jézus Krisztusnak a Golgotán kiontott vérét.

Aki pedig ebből a kupából, vagy kehelyből ivott, az örökké fog élni, így tartották akkoriban. De a templomosok, vagy ahogyan régiesen mondták, templáriusok nem a Szent Grál, hanem a vagyonuk miatt pusztultak el, amire V. Kelemen pápa és a francia király, IV. Szép Fülöp is szemet vetett. Magyarországon, az Adria melletti Vránában II. Géza királyunk révén biztosan volt egy perjelségük, tehát kolostoruk és Zegg városát is bírták. Innen a Kőrös vármegyei Bélavárra telepedtek át, de ekkor már Esztergomban, az Árpád-házi királyok mellett is volt képviseletük. Hogy aztán az 1312-es pápai feloszlatásuk előtt kaptak-e megbízást mondjuk a királyi sójövedelmek kezelésére, azt nem lehet tudni. De ha kaptak, akkor valóban építhettek is egy 18,5 x 18,5 méteres alapterületű lakótornyot Szerednyén, 2,7 méter vastag falakkal. Amelyek 12 méteres magasságban még ma is állnak a kisebb dombocskán.

Az biztos, hogy a templomosok feloszlatása után birtokaik egy részét, rendházaikat a johanniták vették át, de Szerednyét, a négyszögletes tornyot, az időközben elé húzott falat, és a kívülre ásott vizesárkot úgy tudni, hogy a Jánkon kolostort építő pálos szerzetesek kapták meg. A pálosok után pedig jöttek birtokosnak a Pálócziak, aztán az utolsó Pálóczi, Antal ottmaradt a mohácsi csatamezőn, így kerülhettek itt birtokba, mint rokonok, a Dobók. Akik, mivel könnyen hozzájuthattak török rabokhoz, hát jókora pincét is ásattak a lakótorony alá, már csak azért is, mert borkereskedéssel is foglalkoztak. Az egri hősnek, Dobó Istvánnak kedvenc tartózkodási helye volt ez a fallal és előtte árokkal körülvett torony. Melynek szokás szerint az első emeletén volt a bejárata, ha jött az ellen, áttörte a külső falat, akkor felhúzták a fából ácsolt lépcsőt, és az ablakokból, lőrésekből ott ártottak neki, ahol csak tudtak. Dobó István szeretett a környező erdőkben vadászni, és ide húzódott vissza meggyötörten meghalni is 1572 májusában. A Dobók után pedig jöttek a környéket korábban bekebelező Homonnai Drugethek, aztán a Rákócziak, végül pedig a Perényi és a Barkóczy családok.

De igazából már nem volt értéke a békésebb, a Rákóczi-szabadságharcot követő időkben Szerednyének, ezért egy nagyobb tűzvész után nem is építették újjá urai. Azóta pusztul, külső falát elhordták, árkát betette már a szél, és egyre fogynak el a torony falai.

Borító: Wikipédia