Tíz nap alatt rommá is lőtték a falakat

Pálffy Lajos - 2020. február 18. 12:14

A kormányzóságot 1453-ban letevő Hunyadit hiába várták, mint segítséget a Bizánc falait védelmezők. Hiába kémlelték a magas tornyokból a nyugati láthatárt, a „hadak villáma” nem érkezett meg. Bizánc elesett, az ambiciózus II. Mehmed következő hadicélja Nándorfehérvár volt.

Bizony, az utolsó bizánci uralkodó, a falakon hősi halált halt XI. Kónsztantinosz már az 1453 áprilisában meginduló végső ostrom előtt több követséget is küldött a segítségért, sőt, hajlandó lett volna a római pápát is elismerni a keleti egyház vezetőjének, de pár ezer zsoldos és néhány gálya kivételével nem jött senki, még Hunyadi sem. Aki az országos főkapitányságát és a temesi ispáni címet megtarthatta, amikor III. Frigyessel megegyezve átadta a nagykorúnak nyilvánított V. Lászlónak a hatalmat. Grófi rangot is kapott a fiatal királytól, de azzal nem sokra ment a török ellen. Ami közben 1454-ben elfoglalta a maradék Szerbiát is, így a kétszínű Barankovics kénytelen volt Magyarországra menekülni. Ugyan IV. Miklós pápa, majd utóda, III. Kallixtusz is keresztes hadjáratot hirdetett Bizánc eleste után, de a Nyugat a füle botját sem mozdította. Kallixtusz végső elkeseredésében 1456. június 29-én elrendelte a cél érdekében a déli harangozást is a templomokban, de ekkor már több mint egy hónapja úton volt Nándorfehérvár felé a szultáni sereg.

„Magyarország kulcsát” még Zsigmond és Ozorai Pipo építette ki a déli végvári vonallal együtt a nikápolyi nagy vereség után. S mivel a török utánpótlás jórészt a Dunán zajlott, a felvonuló csapatok nem mehettek el csak úgy a vár mellett. Az 1451-ben, 19 évesen hatalomra kerülő II. Mehmed a bizánci receptet alkalmazta volna a várral szemben. Jelesül a kor legerősebb tüzérségével a falak rommá lövetését, és egy általános rohamot tervezett. És igaza volt, mert a korszak várai, így jórészt Nándorfehérvár is, még csak a kőhajító gépeknek tudtak ellenállni, a nagy ostromágyúknak nem. (Ilyeneket nem mellesleg egy Orbán nevű erdélyi ágyúöntő készített Bizánc ostromához a töröknek.) Végül a 40 ezer képzett katonából és harmincezres gyülevészből álló török sereg július 4-én vette körül a Szilágyi Mihály által 6-7000 emberrel védett várat. Az ide szállított vagy 300 ágyúból vagy 35 volt igazán veszélyes a falakra, és tíz nap alatt el is érték velük a törökök a kellő eredményt. A Duna – Száva háromszög átfogóját adó bástyák és falak romokban hevertek. S mivel a Dunát a közeli zimonyi várnál a török 300 összeláncolt, részben már Bizánc ostrománál is bevetett hadigályával elzárta, sem Hunyadi 12 ezer katonára saccolt segítsége, sem pedig Kapisztrán Szent János harmincezer, gyengébben felszerelt keresztese sem tudott a vár közelébe jutni.

Ezért aztán a Baltoglu admirális által irányított, de a partokról nem támogatott hajózár ellen indult meg a 40, ágyúval is felszerelt magyar naszád és vagy száz, szerbek által vezetett jóval kisebb sajka, avagy dereglye támadása.

Borító: Dombormű a Hősök terén (KATAMAFOTÓ Művészeti Kft. CC BY-NC-ND)