Tokaj várát a nagyságos fejedelem tétette tönkre

Pálffy Lajos - 2021. május 5. 10:38

Tokaj várának históriáját tehát ott hagytuk abba, hogy megvétele után Ferdinánd is meglátja benne a lehetőséget, és odaküldi itáliai hadmérnökeit. Azok pedig modern várat építenének a lakótorony köré szerveződő, korszerűtlen erősségből.

Ami után Schwendi uram tehát nyolc napon belül, 1565. február 12-én elfoglalta Tokajt, azonnal meg is indult a munka, de igazából a vár sose lett olyan, amilyenre építeni szerették volna. Mert szó szerint homokra épült, amit a két folyó folyamatosan mozgatott, alámosva a falakat is. Így aztán Tokaj várát folyamatosan toldozgatni, foltozgatni kellett. Így jártak vele a Bocsai hajdúi által véghez vitt, kiéheztetéses ostrom (1605) után az új bérlői, a Thurzók is. 1619-ben ennek ellenére Bethlen Gábor is szerette volna elfoglalni, de a sikertelen ostrom után inkább jó 300 ezer aranyon megvette a Thurzóktól, a fenséges császár jóváhagyásával. De ő is csak a gondot vette vele a nyakába, vitte is a pénzét az építkezés. De itt tartotta mégis fényes lakodalmát a nálánál jóval fiatalabb és szebb Brandenburgi Katalinnal, aki aztán a fejedelem halála után meg is örökölte a várat. És a vele járó problémákat is, így aztán hamarosan vissza is adta II. Ferdinándnak, sőt az országot is elhagyta, nem kényes úri nőnek való hely volt az akkortájt.

Romos volt hát Tokaj, amikor visszakerült Bécshez, s amikor 1644-ben I. Rákóczi György megszerezte, úgy döntött, hogy inkább szanálja bizonyos részeit. Így aztán a leomlott falak helyére már inkább csak palánk került, de épült egy új csapóhíd, és egy híd is a Bodrogon. Aztán az 1660-as években, II. Rákóczi György bukása után ismét királyi vár lesz Tokaj. Ahol tovább folynak az építkezések, immár a legmodernebb várépítészeti módszerekkel, de bizonyos falszakaszok helyett már csak palánkra futotta. A környéken gyülekező bujdosók, szegénylegények pedig sikertelenül ostromolják, végül 1682-ben Thökölynek sikerül elfoglalnia. A fejedelem bukása után ismét Bécs nevezi ki a kapitányát, hogy aztán 1697 nyarán, Sárospatakkal együtt a kurucok kezére kerüljön. Tokaji Ferenc, a hegyaljai felkelés vezetője szerzi meg úgy, hogy Bajusz Gáspár, a tokaji lovasság hadnagya beengedi 500 emberével együtt a várba.

De a korai kurucok a nyílt csatában megint csak alul maradnak a képzett császári erőkkel szemben, és Vaudemont generális két napi lövetés után, július 17-én be is vonulhat a várba, miután az éj leple alatt védői a Tiszán át elhagyták azt. Aztán hat esztendő múlva már Rákóczi kurucai állnak alatta, de bevenni egészen a tél beálltáig nem tudják. Ekkor a védők kapitulálnak, és a vezérlő fejedelem 1704 őszén úgy dönt, hogy a romos Tokajra sem pénze, sem ideje nincsen. Ezért hát elrendeli lerombolását, amelyet kurucai oly híven teljesítenek, hogy még egy árok ásásával ketté is választják a várnak helyet adó szigetet.

És azóta nincs tokaji vár, csak néhány falmaradvány itt-ott. De nincsenek már kurucok sem, hogy tárogatót fújjanak esténként bástyáin.

Borító: A vár rekonstrukciója (varak.hu)