Toporc másik híres szülötte

Pálffy Lajos - 2022. február 24. 12:21

Hogy barátkozott-e egymással a három évvel idősebb Görgei és az éppen kétszáz esztendeje született Irányi Dániel gyermekként Toporcon, azt nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy a világosi fegyverletétel előtt egy nappal csúnyán összevitatkoztak, a rettenthetetlen forradalmár Irányi természetesen a harc folytatása mellett érvelt.

Tehát Toporcon, az ország „tetején”, a Magas-Tátra szomszédságában születtek mindketten, de Irányit 1842 augusztusáig Halbschuch (Félcipő) Dánielnek hívták, anyja Czapkay Zsófia Cecília viszont nemesi származású volt. A tehetős család a legjobb iskolákba járatta a fiút, aki végül a híres eperjesi evangélikus líceumban tanulta meg a bölcsész- és a jogi tudományokat. Aztán 1844-ben már Pesten találjuk, ahol az ügyvédi vizsga után a város egyik legkeresettebb prókátora. Megismerkedett Kossuth Lajossal és társaival, 1847 januárjától az Ellenzéki Kör egyik vezéralakja lett. Természetesen ott van a Pilvaxban a 12 pont megfogalmazásánál is, és aztán másnap a forradalmi helyszíneken, végül a Közcsendi Bizottmányba is beválasztják. Aztán a Batthyány-kormányban, Deák minisztériumában törvények előkészítésével foglalkozik, de önkéntesként ott harcol a pákozdi csatában is.

Miközben már Lipótváros megválasztott képviselője, és az országgyűlés egyik jegyzői tisztét is betölti. Aztán a szabadságharc tényleges megindulása után Sáros vármegye kormánybiztosaként állítaná meg von Schlik tábornok előrenyomulását, de nemzetőrei vereséget szenvednek december 11-én Budmér mellett, majd január 4-én Kassánál is. Ekkor lemond a tisztségéről és Debrecenbe utazik, ahol a Békepárt ellenében a harc folytatását képviseli. Ő vezeti a jegyzőkönyvet a Függetlenségi Nyilatkozat megszavazásánál, majd Pest és Óbuda kormánybiztosa lesz. Az orosz betörés hírére a Felvidékre indul megint csak kormánybiztosként, de népfelkelést nem tud kirobbantani. Világos után aztán Szatmárban és Beregben bujkál, majd Svájcon át Párizsba emigrál. Miközben jelképesen felakasztják őt is, sőt hadbíró bátyját, Istvánt, aki a letartóztatása után Irányi Dánielnek mondta magát, majdnem fel is akasztották.

Irányi, aki több nyelvet is bírt, újságírással kereste párizsi kenyerét és nyelveket is tanított, miközben közgazdasági előadásokra járt. 1859-ben az emigráns „kormány”, a Magyar Nemzeti Igazgatóság jegyzője lett, részt vehetett Kossuth III. Napóleonnal és Cavour gróffal folytatott (sikertelen) tárgyalásain. Hét évvel később már ő tárgyalt Berlinben, a magyar légió ügyében, ami a Felvidék felől tört volna be az országba. Aztán eljön a kiegyezés is, de ő nem hajlandó a hűségeskü letételére. Ettől függetlenül Pécsen képviselőnek választják 1868-ban. A Ferenc Józsefre tett eskü nélkül is elfoglalhatja székét, 1872-től viszont már Békés városát képviseli. 1869-ben a 48-as Függetlenségi Párt elnökének is megválasztják, tehát a kiegyezés ellen politizál. Mégpedig a Tisztelt Ház legjobb szónokaként teszi ezt. Barátja, Charles Louis Chassin segítségével még Párizsban, 1859 és 1860 között megírják a szabadságharc politikai történetét, majd ugyanígy a forradalomét is.

Nyíregyházán hal meg hetven éves korában, a Kerepesi temetőben lel végső nyughelyre.

Borító: Rajz az idős politikusról (pestbuda.hu)