Történelmi párhuzamok

Dombi Gábor - 2022. március 1. 10:44

Az ukrajnai válság és háború több hasonlóságot felvetett a korábbi európai politikai, történeti eseményekkel. Mintha a történelem rossz tanára lenne azoknak, akik hisznek az erő mindent elsöprő erejében. S néha – ideig-óráig – mintha a gonoszoknak is állna a zászló.

Amíg az elmúlt hetekben a nyugati országok Oroszországot békítő politikai kísérletei folytak, a helyzet nagyon sokban emlékeztetett Hitler lekenyerezésének kísérleteire, amely után Németország megkaphatta Csehszlovákia nyugati részeit. 1938. szeptember 29-én Münchenben Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olasz Királyság megegyezett Csehszlovákia felosztásáról. Ekkor Hitler már bekebelezte Ausztriát, s meg akarta szerezni a németek lakta, cseh fennhatóságú Szudéta-vidéket. A nagyhatalmak akkor úgy vélték, hogy a háború elkerülhető Csehszlovákia területének csökkentésével, a kis ország feláldozásával. A német politika Európa átrendezésében volt érdekelt: maga alá gyűrni azokat a területeket, amelyek a német birodalmi ideológia és az európai német hegemónia céljait szolgálták. A müncheni egyezmény nyomán, október 2-án Lengyelország elfoglalta Teschen vidékét, ugyanis a bajor fővárosban kötött paktumban az is szerepelt, hogy Csehszlovákiának a területi vitáit rendeznie kell szomszédaival. Ezért Magyarország diplomáciai egyeztetéseket folytathatott Csehszlovákiával a magyar területek visszaadásáról. Ipolyságot tárgyalásos úton szerezte vissza Magyarország, ahová október 11-én bevonultak a magyar csapatok. Majd Magyarország nemzetközi döntőbíráskodást kért a vitatott területek felett, amelyet az az első bécsi döntés követett 1938. november 2-án. Ennek nyomán Magyarországhoz a dél- és kelet-szlovákiai magyarlakta területek visszacsatolásával 12 ezer négyzetkilométernyi terület került vissza, olyan városokkal, mint Losonc, Érsekújvár, Kassa, Ungvár, Beregszász, Munkács.

A napjainkban orosz támadás alatt álló Ukrajna elnöke, a 44 éves Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij már többször is nyilatkozta, hogy az orosz erők egyik célja az ő (és családja) meggyilkolása. Lévén a közelmúltban számos példa volt arra, hogy orosz ügynökök meggyilkoljanak, vagy megpróbáljanak megölni a Kreml számára ellenséges embereket, így az angol titkosszolgálat jelentése, hogy Putyin orosz elnök Zelenszkij meggyilkolására készül, nem volt meglepő.

A második világháború előestéjén Ausztria egy volt a Németország árnyékában lévő kisállamok között, ahol a nácik a hatalom átvételére törekedtek. A különösen alacsony (153 cm) Engelbert Dolfuss volt Ausztria kancellárja 1932-1934 között, aki mind a nácik, mind a kommunisták és szociáldemokraták ellen fellépett. A parlamentet kiiktatva bevezette a rendeleti kormányzást és új alkotmányt vezetett be. 1934-ben a hadsereggel verte le a munkások fegyveres lázadását, de a nácikkal szemben nem volt elég óvatos. 1934. július 25-én osztrák katonai egyenruhát viselő náci erők  kísérelték meg átvenni a hatalmat. Egyik osztaguk betört a kancelláriába, s két lövéssel megsebesítették Dollfuss-t, aki az utólagos orvosi jelentés szerint nem kapott halálos sebet, de merénylői hagyták elvérezni. A puccsot leverték, vezetőit kivégezték. Az új kancellár Kurt von Schuschnigg lett, aki Dollfuss politikáját folytatva csak négy évvel tudta meghosszabbítani az önálló Ausztria létét.

(Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij a háború hatodik napján is kezében tartja az ország vezetését – a szerk.)

Borító: Az orosz csapatok által elfoglalt területek 12 órája (origo.hu)