Tudósítás a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozójáról III.

Takács Eszter - 2018. november 5. 3:15

A harmadik hét számos könyvtár és a Könyvtári Intézet látogatására és megismerésére adott alkalmat. Az ösztöndíjasok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak köszönhetően közelebbről tanulmányozhatták a budapesti közkönyvtári hálózatot. Neves szakkönyvtárak is fogadták a vendégeket, mint a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, az Országos Idegennyelvű Könyvtár vagy az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, ill. a felsőoktatási intézmények titkai is feltárultak a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtárában.

A Könyvtári Intézet

Az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül működő Könyvtári Intézet a hazai könyvtáros szakma egyik legfontosabb intézménye – többek között szakemberek továbbképzésével és könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatásaival. Könyvtártudományi Szakkönyvtárában – amely egyébként a könyvtárosok, hallgatók és a szakma kutatói számára nélkülözhetetlen gyűjtemény – az ösztöndíjasok előadások formájában betekintést kaptak az intézmény munkájába. Fehér Miklós, az Intézet igazgatója a magyar könyvtári rendszerről tartott átfogó beszámolót. 1997 fordulópont volt a szakma életében, hiszen ekkor született meg a könyvtári törvény: az állampolgárok érdekeit szolgáló könyvtár, ill. könyvtári rendszer a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele.

Borvölgyi Györgyi, könyvtörténeti szakreferens az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény állományából rendezett régi könyves kamarakiállítást mutatta be – amely a vendégek tiszteletére a tervezettnél korábban megnyitásra került. Tóth Béla István, olvasószolgálati könyvtáros a Könyvtári Intézet és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár történetéről, gyűjteményéről és szolgáltatásáról számolt be. Köztük szakfolyóiratukról, a Könyvtári Figyelőről; az OSZK-val közös központi katalógusukról, a Nektárról; az országos közös katalógusról, a MOKKA-ODR-ről; vagy cikkadatbázisukról, a HUMANUSRÓL. Horváth Adrienn, könyvtáros, elsőként a gyűjtőoldalként funkcionáló Magyarországi Könyvtárak Adatbázisáról, majd a könyvtárak minőségmenedzsmentjéről referált – kiemelve, hogy idén a rangos Könyvtári Minőségi Díjat a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ érdemelte ki.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A budapesti közkönyvtár-hálózat megismerésében dr. Fodor Péter, a FSzEK főigazgatójának előadása segítette az ösztöndíjasokat. A múltbéli tevékenységek mellett a jelen és a jövő is hangsúlyt kapott. Az intézmény Európa harmadik legnagyobb közkönyvtári gyűjteménye – összesen 3,2 millió dokumentumával, amely szinte teljesen hozzáférhető a polcokon, és nem raktár őrzi. Az intézmény külön zenei gyűjteménnyel rendelkezik, ill. szociológiai gyűjteménye szakkönyvtárként működik. Hely- és várostörténeti kollekciója, a Budapest Gyűjtemény pedig jelentős képanyagot is szolgáltat – online. A könyvtár számára kiemelt szerepe van a közösségi funkciónak a hagyományos könyvtári tevékenység mellett. Az igazgató úr előadása után a vendégek megcsodálhatták a könyvtár három épületegyüttesből álló komplexumát, köztük a lenyűgöző neobarokk stílusú Wenckheim-palotát, és annak az olvasók rendelkezésére bocsátott termeit.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára

Az intézményben Rózsa Dávid főigazgató köszöntője után Rovács Barna szaktájékoztató, egyben a könyvtár delegáltja árult el érdekességeket a szakkönyvtár történetéről és egymillió dokumentumot számláló gyűjteményéről. A ma a Keleti Károly utcában álló épület – aki egyébként a Hivatal első vezetője volt – 1898-ban nyitotta meg kapuit, s mint érdekesség megemlítendő, hogy az akkor még a város peremén álló telket nagyon olcsón sikerült megvásárolni, mert szemben állt vele a budai hóhér lakása. Az ösztöndíjasok igazi kuriózumokat is kézbe vehettek és megvizsgálhattak, mint például Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787 c. művet, vagy japán és iráni statisztikai évkönyveket.

Derzsy Márk mutatta be a kézirattárat, mely közel 2800 feldolgozott kéziratot tartalmaz, bár ennél többet őriz. Többek között statisztikusok, demográfusok hagyatékát, például a már említett Keleti Károlyét vagy Elekes Dezsőét, aki 1931-1936 között a könyvtár igazgatója volt. Mindezek után a vendégek részesülhettek egy rövid körbevezetésben: az általános olvasóteremként funkcionáló Bibó István teremben, a kötészeten, a restauráló műhelyben, a raktárban, ill. a digitalizáló eszközöket is megtekinthették.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár

A nap folyamán még egy szakkönyvtár tevékenységébe kaptak bepillantást a könyvtárosok; az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Dr. Papp Anna Mária főigazgató asszony ismertette az intézmény történetét és munkáját, idén például elnyerték a neves Minősített Könyvtár címet is. Az állomány közel 400 ezer kötetet tesz ki – 148 nyelven. Nyelvtudományi szakkönyvtár lévén, a nyelvtanulást elősegítendő, 115 nyelvhez tudnak nyelvkönyvet biztosítani; a műfordítók számára különleges jelentőségű szótárgyűjteménye 4 ezer kötetes.

A zeneműtár 30 ezres kottagyűjteménnyel büszkélkedhet, ill. igazi különlegességként zongorahasználat is biztosított a részlegen – természetesen fülhallgató segítségével. Sokrétű tevékenységéhez hozzátartozik, hogy a hazai nemzetiségi könyvtárak koordinációs központjaként is üzemel. A könyvtár bejárásán megtekinthető volt a díszes olvasóterem, amelynek galériáján található az eszperantó különgyűjtemény, a Fajszi-gyűjtemény.

A Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtára

A BCE Könyvtára elsősorban felsőoktatási könyvtárként ismeretes, azonban szakkönyvtári és nyilvános könyvtári funkciókat is ellát. Az intézmény körülbelül 400 ezer kötettel bír, főként a képzés szakirodalma, disszertációk, jegyzetek tartoznak a gyűjtőkörébe, emellett közgazdaságtudományi és üzleti szakkönyvek széleskörű állománya található meg náluk. Az előadások során többek között megismerhettük az egyetemi könyvtár honlapját és online szolgáltatásait: Hoffmann Ádám, az Elektronikus Tartalomkezelési Osztály vezetője a nyílt hozzáférésű publikálás előnyeiről referált, amely keretében a kutatások digitális formában is elérhetők.

Bavalicsné Kerekes Beáta, az Oktatás- és Kutatástámogató Osztály könyvtárosa az ún. Writing Center projektszervezetet ismertette, amely a hallgatók információs és tanulási készségeit hivatott fejleszteni szakdolgozatíró és prezentációkészítő tréningekkel, könyvtárhasználati kurzusokkal és adatbázisbemutatókkal. Mindezek után természetesen a háromemeletes könyvtár és raktárai bejárására is volt lehetőség, köztük a muzeális értékeket őrző történeti kutatókönyvtár is megnyílt a vendégek előtt.

A Tisza István konferencia

A könyvtárosok változatosság gyanánt, kitekintve a történettudomány mezeire, részt vehettek az Országház Főrendházi üléstermében tartott, Tisza István halálának 100. évfordulója kapcsán megrendezésre kerülő Tisza István konferencián. Tisza István 1903 és 1905, ill. 1913 és 1917 között töltött be miniszterelnöki tisztséget. Utóbbi idejére esik az Osztrák-Magyar Monarchia hadba lépése. Ő az egyetlen magyar miniszterelnök, aki merényletben vesztette életét – 1918. október 31-én, több sikertelen gyilkossági kísérlet után otthonában katonák lőtték le.

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Az ösztöndíjasok ismét egy fontos szakkönyvtár munkáját ismerhették meg – némi izgalmas múzeumi kitérővel. A Tündérpalota épületében elhelyezkedő pedagógiai, neveléstudományi és oktatáspolitikai szakkönyvtár állománya 600 ezer dokumentumot tesz ki – gyermek- és ifjúsági irodalmi gyűjteménnyel, ill. számos régi könyvvel, például olyan ritkaságokkal, mint Comenius, az első modern pedagógus 1685-ös kiadású gyermekenciklopédiája, az Orbis Pictus. Az intézményhez tartozik az alsó- és középfokú oktatás tankönyveit kötelespéldányokként gyűjtő Nemzeti Tankönyvtár, köztük muzeális, 1867 előtti tankönyvek – a gyűjtemény szakreferensének, Szabó Károlynak köszönhetően mindezt alaposan megismerhettük. A könyvtár mellett a múzeum oktatástörténeti gyűjteményének, régi tanszereinek, kísérleti és oktatói eszközeinek megtekintésére is sor került. Az intézmény elődje volt az Országos Tanszermúzeum, amely 1877-ben nyitotta meg kapuit.

Az elkövetkezendő egy hét még tartogat meglepetéseket, hiszen további könyvtárak fogadják az ösztöndíjasokat, köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Könyvtára, az MTA Könyvtár és Információs Központ és az ELTE Egyetemi Könyvtár. És nem utolsósorban, november 6-án és 7-én sor kerül egy kiemelt jelentőségű szakmai programra, a Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozójára is.

A borítóképen az idei ösztöndíjas könyvtárosokból és muzeológusokból álló csoport látható – OGYK, CC BY-NC-ND