Uralkodik a kamasz

Pálffy Lajos - 2018. január 25. 12:07

Mátyás tehát tudtán kívül lett Magyarország királya, bár anyja levelei révén értesülhetett az ilyen tervekről. Megválasztásánál a nagyurak irányíthatóságában reménykedtek, a pápa pedig abban, hogy folytatja apja török ellenes harcát.

A jó Kallixtus pápa ebben nem is csalatkozott, de ahhoz, hogy az uralkodó a török ellen induljon, előbb a hatalmát kellett megszilárdítania. Mert a jó nagyurak, élükön Szilágyi Mihály nagybácsival, akit még akkor ott Budán öt évre kormányzónak is megválasztottak, szóval a nagyurak úgy gondolták, hogy szépen elirányítgatják majd ezt a legénykét. Nos, ez nem így történt, Mátyás már a megérkezése és a trónra ülése után teljes hatáskörrel kezdett intézkedni. Podjebád emberei a morva Strážnice falucskánál adták át az ügyet kitárgyaló Vitéz Jánosnak és a nagy tervekkel érkező nagybácsinak a 15 éves ifjút, aki aztán ünnepélyesen bevonult Budára, megerősített kegyesen mindenféle kiváltságokat, elment a hálaadó misére és trónra ült. A Szent Korona, mint tudjuk,  Zsigmond lánya révén éppen Habsburg Frigyesnél volt, így elmaradt a koronázás, sőt ezt a ravasz Habsburgot is királlyá tette Garai László és Újlaki Miklós Németújváron, a mai Güssingben. A Mátyás elleni összeesküvésekben élen járt a hatalmától megfosztott nagybácsi, akit végül fogságba esvén 1460-ban a török szultán, a nagy II. Mehmed végeztetett ki.

Így Mátyás is megszabadult egy problémától, de maradt neki ebből még elég. Ott volt például a Felvidéket uraló Jan Griska a huszita rablóbandájával. Griska Podjebrád sürgetésére ugyan hűséget esküdött még 1458-ban Mátyásnak, de aztán néhány hónap múlva már III. Frigyes szövetségében fosztogatta a Felvidéket. Az ifjú király Rozgonyi Sebestyént küldte ellene, de 1462-ig elhúzódott a konfliktus. Giskra ekkor pénzért és egy Lippa melletti birtokért behódolt, a király pedig jól járt, mert a déli határhoz egy tapasztalt katona került, aki ezután a magáét védte. Jól kiképzett zsoldosai pedig a fekete seregben folytatták véres pályafutásukat. 1463-ban aztán az ügyesen tárgyaló Vitéz János 80 ezer aranyért és egy súlyos ígéretért cserében (ha Mátyásnak nem születne örököse, Frigyes fia, Miksa lesz itt a király) hazahozta a Szent Koronát, így aztán 1464. március 29-én végre koronázott királya lett az országnak.

Királyné viszont nem volt a fehérvári ceremónián, mert Podjebrád 15 éves lánya, Katalin az 1463. május elsején megtartott esküvő után egy év múlva, 15 évesen belehalt a gyermekszülésbe. A szomorú és alacsonyabb származású hölgyekkel vigasztalódó király 1470-es bécsi útja után gyúlt igaz szerelemre Edelpeck Borbála irányába, akit el is hozott Budára, és aki a Corvin János nevű fiút szülte neki. Borbála Beatrix felbukkanásáig, 1475-ig volt az ifjú király mellett, aki ekkor jókora végkielégítéssel férjhez adta egy osztrák nemesemberhez. A nápolyi Beatrixal kötött házasságról a sorozat következő részében olvashatnak.

Borító: Mátyás és Beatrix hitelesnek tartott ábrázolása korabeli kályhacsempén (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)