Űrbéli rendelet és Monte Kukori

Holecz Tibor - 2022. november 18. 9:57

Több évtizedes tanári pályafutásom alatt előbb csak hébe-hóba, később már rendszeresen gyűjtöttem a diákok dolgozatokban vagy a szóbeli feletekben elkövetett tévedéseit, zavarait, torzításait. Elég érdekes történelmi kép bontakozik ki belőlük, vajon mi lehet ilyenkor a fejükben?

A diákbakik sorozat első és második részét nyár végén olvashatták, most, az első félév derekán pedig a harmadik felvonás következik. Jöjjön tehát néhány újabb „aranyigazság”!

Az 1664-es szentgotthárdi csatával kapcsolatban ismerjük, hogy a Habsburg haderő főparancsnoka Raimondo Montecuccoli volt. Dolgozatban egyszer Monte Kukori lett belőle, sőt, volt olyan diák, aki szerint Monte Cristó irányította a szentgotthárdi csatát, talán azért, mert a háborúhoz 3 dolog kell: pénz, pénz és pénz. Aztán újabb kutatások kiderítették, hogy az ókor híres csatájában, ie. 490-ben a perzsa lovasság nem vett részt. Ám, hogy az ütközet helyszínét Marhatónnak hívták volna, érdekes elképzelés. Olyan diák is akadt, aki ugyan Marathónnak írta a helyszínt, de azt „állapította meg”, hogy a görögök vezére Daidalosz volt. (Akkor talán Ikarosz meg légi megfigyelést végzett?)

Érdekes nevek és fogalmak is születtek a tanulók értelmezésében. Ki lehetett Buszolini vagy Cidel Krasztó? Talán Mussolini és Fidel Castro? Az 1723-as Pragmatica Sanctioból valahogy aztán Tragmatika Frakció lett, de Montesquieu nevével írásban is többször találkozhatott a diák, mégis hihetetlen, amikor egy vázlat lediktálása utáni ellenőrzéskor úgy jött vissza a név: „Ki mondta ezt kiő”. Ismerjük Haynau kegyetlenségét, amit úgy látszik az is „bizonyít”, hogy az aradi vértanúkat bizony az egyik tanuló szerint lefejezték! Szóbeli vizsgán történt, hogy segíteni akartam, rávezetni a vizsgázót arra, hogy ki volt a törökök első szultánja. Azt mondtam, hogy a neve szerepel a Himnuszban. Ártatlanul rám nézett és azt közölte: Bendegúz!

Egyszer történelem órán is előkerült az Aranyember című regény. Amikor rákérdeztem a szerzőjére, volt aki szerint Arany János volt az illető.
Az ókori civilizációkkal kapcsolatosan is „különleges emlékezet” jött létre. Az volt egyik tanuló szerint az egyiptomi mumifikálás, ha az istenek meghaltak kibelezték őket! Az ókori olimpiák pedig az isteneknek készített feladatok voltak. A nagy athéni törvényhozóról Szólon arkhónról is érdekes megállapítások keletkeztek. Szólon „reformjai” szerint nem ehettek húst és nem fogadhattak be migránsokat. A római császárt pedig, aki vallásszabadságot adott a keresztényeknek Konstantin Nápolynak hívták!

Térjünk át a magyar történelem „új ismereteire”. Talán nem volt eddig ismert dolog, hogy a mohácsi csata előtt a király Dózsát nevezte ki fővezérnek! Azt sem tudhattuk eddig, hogy III. Béla leverte a pogánylázadásokat, sőt még azt sem, hogy II. József a nemzet csalogánya volt. Kossuth Lajos újságjának címe pedig nem volt más, mint Pilvax! Az Urbarium, Mária Terézia úrbéri rendelete pedig „űrbéli rendelet”-ként jött vissza. Ezek után már kezdem érteni azt a megjegyzést is, amely szerint Szent István halála után az ország elvesztette önuralmát…

Borító: Az első padban ül néhány érdekes figura (Déri Múzeum CC BY-NC-ND)