Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

Pálffy Lajos - 2017. október 9. 10:25

Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

A budai hegyvidéken is elterjedt „svájci lak” stílusú egykori lóvasút-, majd villamosmegálló korhű helyreállításán és a díszítőelemek megmentésén legalább húsz építész és tervező munkálkodott. Volt is mit tenniük, hiszen a századforduló idején, a vonal villamosítás után új végállomást alakítottak ki feljebb, a régi épületben pedig elfalazásokkal szolgálati lakásokat alakítottak ki. A majd egy évszázad alatt pedig a bérlők alaposan le is lakták a jórészt fából készült, műemléki védettségű épületet, s miután az utolsó lakók úgy egy évtizeddel ezelőtt kiköltöztek, a természet folytatta a rombolást. Az önkormányzat több sikertelen próbálkozás után végül a Normafa rehabilitációjának részeként, az állam 600 millió forintos és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Alap 300 millió forintos támogatásából és saját erőből indította el az egymilliárd forintot meghaladó költségvetésű munkát. Az indóház műemléki felújítása, a pinceszint kialakítása és egy új épületrész felépítése a Zoboki Építésziroda tervei alapján 2016 decemberében indult el.

A tervezéskor az épület minden, jórészt fából készült szerkezeti és díszítő elemét felmérték. A menthető és így újra felhasználható darabok restaurálás és konzerválás után visszakerültek az eredeti helyükre, a súlyosan károsodott elemeket azonos anyagból és formában gyártották le. Nagyban hozzájárult az eredeti pompa megidézéséhez, hogy a kőből készült burkolatok és a fából faragott, esztergált tető oromzatok, a díszes fa és kovácsoltvas korlátok jó része ott volt még az épületen, nem lett az enyészeté, vagy éppen a tolvajok martaléka. A munkához felhasználták a régi fényképeket és képeslapokat is, de új megoldásokat is alkalmaztak. Így a korábban oldalról nyitott várócsarnokot üvegfalakkal zárták le és a tetőszerkezetet is megerősítették. A tervek megvalósításán legalább négyszáz ember dolgozott, így a megszokottól eltérően alig több, mint fél év alatt el is végezték a sokszor nagy precizitást is igénylő munkát. A felújított épületbe környezetbarát, hőszivattyús hűtő-fűtőművet építettek, amihez huszonnégy talajszondát fúrtak nyolcvan méter mélyen. A forgalmas Zugligeti utat pedig épület mellett négy méterrel eltolták, hogy legyen ennek a csodának tere is. Az épületbe költöző Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria a jövőben egy állandó helytörténeti kiállítással és időszaki tárlatokkal várja a közönséget. Könyvtárat hoznak létre, lesznek múzeumpedagógiai foglalkozások és helytörténeti konferenciákat is terveznek, a környék nevezetességeit, épületeket, természeti értékeket pedig audioguide-okkal lehet majd körbejárni.