Vár a szigeten

Pálffy Lajos - 2018. február 22. 11:26

Aztán ha már így körbejártuk a Zrínyiek várait, birtokait, nem mehetünk el szó nélkül Szigetvár mellett sem, ahol a horvát eredetű család igazán beírta magát a magyar történelembe.

Fölösleges azon vitatkozni, hogy akkor melyik nép hőse is Zrínyi. Már csak azért is, mert grófként, magyar főúrként a magyar király, akkor éppen Habsburg Ferdinánd szolgálatában vitézkedett az ország és népe védelmében. Ez utóbbihoz hozzá tartoztak már századok óta a horvátok is, akiket akkoriban ugyanúgy sújtottak a sokszor egészen Karintia határáig eljutó török hadjáratok, rablóbandák. No de Szigetvár azért komolyabb erődítmény volt annál, hogy egy-egy ilyen néhány száz, ezer fős csapat ostrom céljából megálljon alatta. Az Almás patak mocsarából kiálló dombra még egy Anthini Oszvald nevű nemesember épített fallal körülvett lakótornyot 1420-ban. 1471-ben az enyingi Török család birtokolta már a helyet, Török Bálint felesége pedig férjének ama „feketeleveses” elfogása után Ferdinánd királynak adta át a várat.

Habsburgi Ferdinánd, ahogy eleink mondták, 1555 decemberében a horvát Horváth Márkot nevezi ki Sziget kapitányává, aki aztán a csekély létszámú őrséggel sikeresen elhárítja az első, 1556-os török ostromot. Horváth Márk elhalálozása után, 1561-től Zrínyi Miklós kapja meg a horvát bánság, és a dunántúli főkapitányság mellé a szigetvári kapitányi címet is. Öt év múlva, 1566 júliusának végén pedig legalább ötvenezres török sereg áll az agg „világhódító” Szulejmán vezetésével a téglából rakott, földdel kitöltött falak alatt. Ekkor már Zrínyi révén három egymástól jól elkülönülő részből áll a vízzel, mocsárral körülvett vár, amelyet 2500 katonájával vitézül védelmez 34 napon át. A feltehetően Bécs ellen induló török kénytelen minden erejét bevetni, de sikerét mégis a szárazság okozza. Az esőhiány miatt ugyanis fokozatosan kiszáradt a patak táplálta mocsár, így az ostromlók a maguk építette rőzsetöltéseken eljuthattak a falak alá.

A végkifejletet már az általános iskolából jól ismerjük, de húszezer török holttestet kellett a szultán belső szerveivel együtt eltemetni Szigetvárnál 1566. szeptember 7-e után. Ebben benne van az a 3000 török is, akik már a várban haltak meg, amikor a kirohanás után valaki felrobbantotta a magyarok maradék lőporát. A török aztán impozáns magasságú és vastagságú falakkal újjáépíti Szigetvárt. 1689-ben egy rövidebb ostrom veti csak ki innen Mohamed követőit, hogy visszamenjenek oda, ahonnan jöttek, és magyarrá legyen ismét az ama páratlan hőstettnek helyet adó vár.

Borító: Képeslapon a vár (Csorba Győző Könyvtár PDM)