Vár, ahol a fejedelem első gyermekéveit töltötte

Pálffy Lajos - 2019. március 11. 11:01

A regéci várra pedig azért kell nagyon odafigyelnünk, mert az mostanában támad fel haló poraiból. S ha így folytatja az erősséget istápoló helyi közösség, no és megvalósul a Nemzeti Várprogram, bizony egyszer majd csodának lehet tanúja majd az oda látogató.

Regéc azért is nagyon fontos nekünk, mert itt töltötte első gyermekéveit a vezérlő fejedelem. Itt kezdte meg a tanulmányait, itt látta először, hogy a hazáért, a szabadságért bizony harcolni is kell néha. De Regéc még előbb Aba Amádé vára volt, valószínűleg ő is építtette. 1307-ben itt keltezte egyik oklevelét, aztán a család bukása után, 1316-ban Károly Róbert foglaltatta vissza a várat Petenye fia Pétertől. És királyi tulajdonban is maradt egy kis intermezzóval: Zsigmond a menekülő szerb fejedelmeknek, Lazarovics Istvánnak, majd Barankovics Györgynek adja más környékbeli erősségekkel együtt. Utánuk ismét királyi kézen van Regéc, hogy aztán Mátyás 1459 után a Szapolyaiaknak adományozza. János király halála és Buda elfoglalása után a Ferdinánd mellett álló Serédyek bírják, akiktől házasság révén 1558-ban Alaghy János szerzi meg, ő lesz kapitánya és tulajdonosa is. Alaghy uram pedig Wittenbergát megjárt igazi luteránus volt, de aztán Pádua katolikus egyetemén is gyarapította a tudását, majd a bécsi udvarban is szolgált.
1565-ben, mielőtt csatlakozott volna embereivel Schwendi Lázár seregéhez, megírta végrendeletét is, amit jól is tett, mert két év múlva már halott volt.

1635-ben Regécen az az Eszterházy Miklós lett az úr, aki aztán két nagyon szerencsés nősülésével és korábbi rekatolizálásával ügyesen pozícionálta magát. Nádor lett, bárói címet is szerzett és elindította a család galántai ágának felemelkedését. Kilenc év múlva egy rövid ostrom után aztán már I. Rákóczi György az úr a várban, és a család tulajdonában is marad az erősség egészen a felrobbantásáig. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona 1666-ban kelnek egybe, és 11 esztendő múlva Regécre költözik az özvegy a két gyermekével. Itt kezd el forgolódni körülötte a nyalka Thököly Imre, aki a házasság után ide szállíttatja kincseit is. A Thököly vezette felkelés idején, 1683-tól Regéc a kurucok hadtápközpontja, Zrínyi Ilona pedig hű sáfárként felügyeli a készletet és a szállításokat.

A török bécsi kudarca után viszont bukik minden, hiába erősíti meg Thököly Regécet, az 1685. november 5-én jó feltételekkel kaput nyit a császáriak előtt. Caprara tábornok pedig nem tartja be az egyezséget, és felrobbantatja a várat. Ami így 1686 óta romokban hever, 1703 és 1711 között, a kuruc időkben sem nyúltak hozzá. A birtokot 1720-ban a Trautsohn hercegek, majd 1806-tól a Bretzenheim család bírja, végül a Schwarzenbergek után kerül a Károlyiak kezére. Hogy aztán 1949-ben államosítsák az addigra már jelentősen megfogyatkozott falakat. 1990-ben az önkormányzaté lesz a vár, és a helyi közösség erejéből 2003-ban megindul az északi bástya, majd az öregtorony és a palota visszaépítése is. Napjainkban pedig a munkálatok a Nemzeti Várprogram keretei között folytatódnak tovább.

Borító: A visszaépített palota (regecivar.hu)