Vár, amely csak az oklevelekben létezik

Pálffy Lajos - 2021. augusztus 24. 9:03

Arra is gondolhatna az utazó, mikor Szucsányváraljára (ma Podhradie) érkezik, hogy akkor itt valahol várnak is kell lennie. Aztán hiába forgolódik a Túrócszentmártontól 11 kilométerre, keletre lévő falucskában, hát várnak, vagy éppen várromnak a nyomát sem leli.

Pedig azt olvashatjuk a Wikipédián, hogy valamikor az idők hajnalán, a magyarok bejövetele előtt szláv földvár állott itt, amit aztán valakik megostromoltak és lerontottak. Majd pedig az itteniek kőből újra felépítettek. Ennek maradványai állítólag látszanak még a Vrchmur nevű helyen, a település mellett. A falucskát amúgy 1430-ban említik először, mint a szucsányi várbirtok részét, 1488-ban Czecze Mátyás, majd 1490-től, Mátyás halálának az évétől a dúsgazdag Thurzók birtokolják. A Mohácsnál később odaveszett II. Lajos aztán Thuróczy Benedeknek adományozza, majd I. Ferdinánd királyunk hívének, Nyáry Lőrincnek adja szolgálataiért. Nyáry Hont vármegye főispánja volt, majd koronaőrré lett, mikor Szapolyai halála után a Szent Koronát átadták I. Ferdinándnak. Aztán 1552-ben őt hagyták cserben zsoldosai Szolnok kapitányaként, hogy rabként a sztambuli Héttoronyba kerüljön. (Ahonnan pedig csellel szerencsére sikerült kiszabadulnia.)

Szucsányváralja, és a közeli, 1258-ban először az oklevelekben előforduló Szucsány városka is tehát a Nyáry famíliáé lett, és a családé is maradt egészen sokáig, az 1848-as jobbágyfelszabadításig. Amúgy erre már tótok laknak inkább, az 1910-es népszámlálás szerint a városka 2000 lakosából 150 volt csak a magyar. Hogy aztán az a bizonyos, csak az oklevelekben emlegetett vár hol lehetett, azt nem nagyon tudni. A szakemberek úgy gondolják, hogy valamikor az 1200-as évek második felében épülhetett, tehát valószínűleg a IV. Béla által elindított nagy várépítési „boom” során rakta le itt egy talán négyszögletes lakótorony alapjait Zólyomi Mikó, vagy annak Péter nevű fia. A kezdetben a cseh Vencel királyságát támogató Balassáktól aztán már Csák Máté vette el a valószínűleg már fallal is körbevett tornyot, hogy aztán a trencséni kiskirály 1321-ben bekövetkező halála után a királyra, Károly Róbertre szálljon. Aki a várat annak rendje és módja szerint vissza is adta a Balassáknak, majd pedig 1323-ban valamiért elvette tőlük, és le is ronttatta. A Balassák viszont később a bárói és a grófi címet is megszerzik, a bárói ág leszármazottjai ma is köztünk élnek.

Arra is vannak nyomok aztán, hogy a lerontott szucsányi várat 1446 körül a Liptó vármegyei (Szentmiklósi és Óvári) Pongrác nevű nemes újjáépítette. De többet a várról nem hallunk, még Borovszky Samu, Vályi András, vagy Fényes Elek sem említi azt országleírásában. Így aztán, ha várat vagy romot nem is találunk Szucsányban, vagy Szucsányváralján, azért szép gótikus részletek vannak mindkét település katolikus templomaiban. Mert nem csak a várakért érdemes a magyar Felvidéken utazgatni, hiszen itt nem dúlt rendszeresen török, így a régi, 12.-13. századi templomok is jórészt épen maradhattak.

Borító: Szucsány látképe, vajon merre keressük a várat? (Wikipédia)