Vár amely megmaradt a régi tulajdonosok kezében

Pálffy Lajos - 2018. március 26. 9:56

Kialudt vulkán tetejére szerettek várat rakni eleink, így volt ez Németújvár esetében is. Ahová aztán a Batthyány-család vártemplomot is épített, aminek magas tornyát tiszta időben a 25 kilométerre lévő Körmendről is jól lehet látni.

Körmendről, ahol a középkori várból barokk kastélyt varázsoltak a Batthyányak, melynek toronyszobáiból rajta tarthatták szemüket a németújvári erődítésen is. Mert 1775-ben már elhagyták a szűk és ódon várat, hogy a kellemesebb körmendi kastélyukba költözzenek. De megint előre szaladtunk, hiszen azt még el kell mondani, hogy egy fából épített erőd és a rövid ideig működő bencés rendház helyére 1198-ban III. Béla épített kővárat a hegy tetejére, mégpedig az osztrák hercegek ellen, akik folyamatosan támadták ezt a vidéket (is). Így aztán éppen a Stájerországból érkező Németújvári grófok kapják a feladatot, hogy a várra és a birtokaikra támaszkodván megállítsák a terjeszkedő Ausztriát. Amit váltakozó sikerrel meg is tettek, de közben a magyar királyok ellen is gyakran hadakoztak.

A tatárok 1242-ben nem tudták bevenni, végül aztán Károly Róbert lépett fel keményen, és királyi vár lett újra Németújvár. Itt zajlott 1459-ben az első, Garai-Újlaki-féle összeesküvés Mátyás ellen, amikor a nagyurak inkább Habsburg Frigyest látták volna a trónon, mint a köznemesség által támogatott Mátyást. Aztán Újlaki Lőrincé lett mégis a vár, de neki nem született fia, ezért II. Lajos ifjú barátjának, Batthyány Ferencnek adományozta a környező vidékkel együtt. A Felsőörsről induló család felemelkedése igazi sikertörténet, Ferenc már csak új birtokainak fekvése miatt is Ferdinánd mellé áll, és megkapja a horvát-szlavón bánságot is. Németújvárhoz már ekkor vagy hatvan falu és harmincezer lélek tartozik. 1532-ben aztán ide is eljut a török, de a várostromra nincs ideje, csak a hegy tövében megbújó házakat égeti fel. Ferenc ugyan gyermektelen marad, de testvére fiai folytatják a művét. A nyolc nyelvet bíró Boldizsár a kor szokásainak megfelelően református lesz, de 1582-ben nyomdát alapít, könyveket ad ki és gyűjt is, és támogatja a tudományokat.

Fia, Ferenc már királyi lovászmester és soproni főispán, akinek gyermeke, a rekatolizáló Ádám a grófi címet is megkapja az uralkodótól. Sőt, egy házasság révén a birodalmi hercegi korona is megjelenik a család egyik felének a címerében, de a grófi ággal (ebből származik Magyarország első felelős miniszterelnöke, a pozsonyi születésű, de Ikerváron birtokos Batthyány Lajos) megtartották a németújvári előnevet. És a németújvári várat is a mai napig, amit egy alapítványon keresztül működtetnek.

Borító: A vár 1906-os kétnyelvű képeslapon (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)