Vár királynéi kelengyéből

Pálffy Lajos - 2018. július 9. 11:53

Ha híres magyar várakról esik szó, Visegrád vára mindenképpen az első ötben benne van. És meg is érdemli ezt az előkelő helyezést, hiszen a magyar történelem számos fontos eseménye zajlott a falai között, vagy közelében, a Károly Róbert által épített királyi palotában.

Amit aztán Zsigmond, majd Mátyás királyunk is átépíttetett, továbbfejlesztett, és éppen az utóbbi alatt érte el legragyogóbb állapotát, amelyről Oláh Miklós esztergomi érsek (1493 – 1568) is olyan áradozón írt. No de most egy várakról szóló sorozatot indítottunk, tehát a királyi palota nem lehet e cikk tárgya. Az biztos, hogy a hegyek közül éppen Visegrádnál kitörő Duna partját a rómaiak is megerődítették. A feltételezések szerint erre a Sibrik dombon álló castrumra, vagy katonai táborra épült az Árpád-korban az ispáni vár, amit Esztergommal ellentétben a tatároknak sikerült valahogy elfoglalni és lerombolni. IV. Béla pedig tudatában volt e hely stratégiai fontosságának, így aztán a széthányt kövekből építtette fel a Salamon-toronynak elnevezett robusztus, hatszög alakú épületet és a hozzá tartozó erődítéseket, a vízi várat. Felesége, Laszkarisz Mária pedig hozományából, ékszereiből felhúzatta a hegytetőre a fellegvárat. A két erődítményt aztán a tetején járható oromfallal kötötték össze, így alakult ki az erődítmény végső formája.

Salamon királyunk tehát nem eme épületben raboskodott, de a Szent Koronát sem itt őrizték, hanem a fellegvárban. Mégpedig Károly Róbert intézkedésére, aki Csák Mátétól fegyverrel vette vissza a várat, és ezek szerint nem kockáztatott, hogy a nehezen védhető királyi palota legyen a korona otthona. Végül 1529-ig őriztetik itt két koronaőr által a nemzeti ereklyét, innen lopja el 1440-ben Erzsébet királyné minden hájjal megkent udvarhölgye, Kottaner Jánosné, hogy aztán végül III. Frigyesnél kössön ki a becses ékszer. Amit aztán Mátyás jó pénzért tud csak visszavásárolni örök ellenségétől. Amúgy Mátyás alatt zajlanak a várat érintő talán legkomolyabb beruházások is. A fellegvár keleti részén ugyan már Zsigmond építtetett egy reprezentációs célokat is szolgáló palotát, Mátyás a nyugati oldalon lépi meg ezt, a fennmaradt töredékekből következtetve, hatalmas, gótikus ablakokkal. Természetesen a Duna parton is építkezések zajlanak, így bátran kijelenthetjük, hogy a visegrádi vár a legteljesebb, legszebb állapotát nemzeti királyunk alatt érte el. Azután már csak pusztult, a körülötte három évig ólálkodó török végül 1544-ben vette be, de nem fordított rá különösebb figyelmet. Így a 150 esztendő alatt többször volt magyar kézen is, de a legnagyobb pusztítást az utoljára Bécs ellen induló török hadak végezték itt 1683-ban.

Romokat robbantatott fel így a várromboló Lipót királyunk, és e romokon már az 1870-es években megindult az építkezés. Ami a mai napig is tart, jelenleg éppen a Nemzeti Várprogram keretei között.

Borító: id. Markó Károly festményén (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)