Vár megszámlálhatatlan tulajdonossal

Pálffy Lajos - 2019. február 13. 12:37

A boldogkői vár pedig nem az érte vívott csatákról, az alatta megejtett párbajokról lett híres, hanem leginkább arról, hogy az idők folyamán annyi tulajdonosa volt, hogy azt megszámolni sem lehet.

Ugyanakkor már a 245 méteres vulkáni eredetű andezittufa hegyen álló erősség alapító építőjének személyével is gondok vannak. A legvalószínűbb, hogy a tatárjárást követően Aba Amádé országbíró volt az, aki az újabb támadástól tartva, vagy csak hatalmát erősítve, négyszögletes lakótornyot emelt a falu fölé magasodó hegyre. Amádé fiai aztán 1317-ig bírták a várat, majd végképp Károly Róbert lett (itt is) az úr. Aki pedig egykori nevelőjének, Drugeth Fülöpnek, majd testvérének, Vilmosnak adta. Ekkor épülhetett a palotarész és egy új torony is, mert a délről jött bárók szerették a kényelmet. A Drugethek 1551-ig bírták a helyet, majd 37 évig valószínűleg ismét királyi birtok volt. Zsigmond pedig 1388-ban Czudar Péternek zálogosította el, aki már főispánként Károly Róbertet is szolgálta, majd fia alatt szlavón bán, pohárnokmester és országbíró is volt. Czudar után négy másik várral együtt a török elöl Magyarországra menekülő Lazarovics István, majd Barankovics György szerb despoták kapták meg Zsigmondtól.

A magyar földön boldoguló szerbek után jöttek aztán a Zápolyák, és így Mohács után Boldogkő is belekerült az országos politikába. Mert mint királyi várat előbb Báthori István vette be Ferdinánd zászlai alatt, majd Nádasdy Tamás Szapolyai híveként kapitánykodott benne. Aztán jött Bebek Ferenc, aki meg Ferdinándot szolgálta, de igazából saját vagyonát hizlalta. Bebek után aztán a fehér barát, Fráter György is tulajdonolja, tőle pedig Ferdinánd embere, Fels Lénárt veszi el 1537-ben. 1556-tól Bebek György van itt birtokban, aki szintén javainak gyarapításával volt első sorban elfoglalva. Tette ezt pedig hamis pénzek veretésével is a várban, ahol az alapanyag előállításához használt nagy bronzolvasztó kemencét meg is találták a régészek. Az 1580-as évek közepén a vár lakója volt egy ideig Balassi Bálint is, de hogy itt kit csábított el, arról nem maradt fenn semmi. Ekkor már Sárközy István volt Boldogkő tulajdonosa, aki a fogoly Ahmát pasáért cserélte el Bebekkel a várat. Hogy aztán a Serényi famíliának adja el, akiktől pedig Plochay Horváth György vette meg.

Az ő fia ezután 1671-ben Szelepcsényi György esztergomi érseknek adta el. Akinek emberei sikeresen védték a korai kurucokkal szemben, de Thököly azért el tudta foglalni. Viszont megtartani nem, így aztán az érsek után az esztergomi káptalan birtokába került, hogy aztán Bécs parancsára 1701-ben lerombolják. De a robbantók nem végeztek valami jó munkát, mert ezután 1715-ben a lőcsei jezsuitáké lett, akik gabonaraktárnak használták. Tőlük vette meg nem egészen negyven év múlva Péchy Gábor, de már nem költözött bele, hanem barokk kastélyt építtetett az alatta lévő faluban. Ezzel együtt került a vár egy Péchy lány házassága révén a Zichyek kezébe, akik 1945-ig birtokban is maradtak Boldogkőváralján. Jött az államosítás, de itt az írás végén mégsem javasolnám a kedves olvasónak a tulajdonosok összeszámlálását. Már csak azért sem, mert többeket kihagytam a terjedelem miatt.

Borító: Révhelyi Elemér fotóján (Kuny Domokos Múzeum CC BY)