Várból papnevelde

Pálffy Lajos - 2021. április 8. 9:23

Ungvár tehát királyi erősség volt, majd Károly Róbert adománya révén a Drugeth famíliáé lett, egy híján 370 esztendeig. A hatalmas vagyonnal bíró Drugethek aztán még a 16. század végén új várat emeltek ide.

Aminek természetesen legendája is született. Ami pedig a többi ilyenhez nagyon is hasonlóan arról szólt, hogy az ungvári várúr szépséges lánya beleszeretett egy körülötte sertepertélő lovagba, aki szíve mélyén inkább a várra áhítozott. Így aztán apránként kivallatta a lányt a vár gyengepontjairól, alagútjairól, fegyverzetéről. A beszélgetést pedig kihallgatta valaki és futott is rögtön a vár urához. Aki pedig nagy haragjában leányát befalaztatta a pincében, ott is halt meg szerencsétlen. De éjszaka elveszetten kóborol árnya a palotában, és csak az első kakasszóra enyészik el. A Drugethek hatalma viszont szilárd maradt erre, annak ellenére, hogy 1602-ben Bocskai, 1619-ben pedig a „téli király”, a cseh rendek által Bécs ellenében királlyá tett V. Frigyes pfalzi választófejedelem megsegítésére induló Bethlen Gábor foglalta el. De leáldozott az ő csillaga is, 1646-ban, április 24-én itt, a vár azóta lebontott templomában fogadott hűséget az egri püspök előtt a környék 63 ortodox papja XI. Ince pápának. Ezzel létrejött a görögkatolikus egyház, amelynek egyik központja éppen itt lesz majd a várban.

De addig még várni kellett egy bő évszázadot, mert 1684-ben előbb Thököly kurucai érkeznek meg Ungvárra. És az ifjú fejedelem aztán elfogatja és Kassán lefejezteti az utolsó Drugethet, Zsigmondot. Aki korábban barátja volt, de nem lett eléggé kuruccá. A megye főispánja aztán Thököly bukása után, 1691-ben Bercsényi Miklós gróf lett, aki rendbe szedte a várat, különösen a palotarészre odafigyelve. Mert szerette a pompát és a kényelmet, de aztán barátja, II. Rákóczi Ferenc elfogásakor, 1701 áprilisában Lengyelországba menekült. A jó kurucok pedig majd egy évig ostromolták a császáriak által megszállt várat, de 1704-től a szabadságharc végéig kuruc kézen maradt, a vezérlő fejedelem diplomáciai tárgyalásokra használta.

Aztán visszatért ide is a kétfejű sas, és 1771-ig kaszárnyaként működött az ungvári vár. 1775-ben pedig Mária Terézia a görögkatolikus püspökségnek adta, papnevelde lett Bercsényi pompás palotájából. Aztán eljött Trianon, a csehszlovákok lettek itt rövid ideig az urak. Őket pedig a Felvidék visszatérte után elkergették a magyarok, majd 1944 őszén az oroszok kezére került a vár, a város, egész Kárpátalja. Akik aztán 1949-ben beolvasztották a „birodalmiba” a görögkatolikus egyházat, a várban pedig helytörténeti múzeum és képtár kapott helyet. És ezek ott is vannak a mai napig, s talán ottmaradt a befalazott kisasszony árnya is, s hajnalhasadásig ott szomorkodik a szebb napokat is látott termekben.

Borító: Régi képeslapon (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)