Várkastély nászajándékba

Pálffy Lajos - 2019. március 28. 11:21

A pácini vár pedig inkább csak várkastély volt, igaz a főépületnek is volt két méretes tornya, no és az 1600-as évek közepétől külső falai is voltak a sarkukon kisebb tornyokkal. De ágyúnak ellent nem állhatott, igaz talán sosem láttak a falak ilyen rájuk nézve veszélyes ellenfelet.

A pácini várkastélynak nem voltak Árpád-kori előzményei, a három részre szakadt ország egyik leggazdagabb felvidéki főura, Mágochy Gáspár vásárolta a birtokot unokaöccsének, Andrásnak, aki egyben az örököse is volt. A főbejárat feletti kőtáblán szereplő dátum szerint 1581-re elkészülő várkastély nászajándék volt, hiszen 1580-ban, András és Alaghy Judit egybekelésekor kezdték el építeni késő reneszánsz stílusban. Ez leginkább az ablakkereteken és a két tornyon, valamint a főbejárat felett megjelenő sgrafittokon látszik a mai napig. A boldog pár aztán nem sokáig élvezte a már cserépkályhákkal fűtött termek kényelmét, mert 1586-ban András meghalt, állítólag egyik belső embere mérgezte meg. Így aztán az agg Mágochy Gáspár gondoskodott az özvegyről és a gyerekekről, majd halálával a családi vagyont megalapozó felsővadászi Rákóczi Zsigmond lett a hátramaradottak gyámja. E gyámkodás pedig esküvővel végződött, a köznemesi sorból vitézségével is felemelkedő Zsigmond pedig egy csapásra nagyon gazdag lett. Ekkor jutott hozzá többek között a Rákóczi família Munkács várához és Tállyához is a tokaji szőlőbirtokok mellett.

A keresett bort Lengyelországba szállítva pedig ismét csak nagy pénzeket csinált Rákóczi Zsigmond, aki Bécstől szorongattatva aztán Bocskaihoz csatlakozott, majd Erdély helytartójaként érte a „hajdúk fejedelmének” halála. S mivel az örökös, Báthory Gábor nem lépett időben, Rákóczit még fejedelemnek is megválasztották 1607-ben. Igaz, aztán a hajdúk nem álltak mellé, így hamar le kellett mondania Báthory javára, ekkor kapta meg még Szádvárt és a később csúf véget érő Sáros hatalmas erődítményét is.

De ekkor már cikkünk tárgya, a pácini várkastély egy elvesztett per után, 1590-től ismét az Alaghy családé, jelesül előbb Ferencé, majd Menyhérté. Hogy aztán utód híján a királyra, II. Ferdinándra szálljon 1631-ben. Aki pedig a Sennyei famíliának adja, és jönnek a kuruc idők, amiket erősen megszenved a várkastély. De a Sennyeiek helyrehozzák, 1856-ban pedig romantikus stílusban át is építik. 1945-ban aztán nekik is menniük kell, állami tulajdonba kerül a pácini kastély. Amit aztán nagyon helyesen 1977 és 1987 között ismét reneszánsz stílben állítanak helyre. Jelenleg pedig a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításainak adnak otthont a sokat látott falak.

Borító: Pácin Község hivatalos honlapja