Véghezvinni a lehetetlent, talpra állítani az országot

Pálffy Lajos - 2021. április 14. 11:25

Éppen száz esztendeje kapott kormányalakítási megbízást az államfőtől (jelen esetben a királyt helyettesítő kormányzótól, Horthy Miklóstól) Bethlen István gróf. A 47 esztendős, vékony, sportos politikus pedig véghezvitte azt, amire kevesek lettek volna képesek, talpra állította Trianon és a kommunista diktatúra után a maradék Magyarországot.

Olyan erdélyi nagybirtokos családból indult, ahol kötelesség volt a politizálás, a haza javán való fáradozás. És már 1898-ban, 24 évesen ott van a megyegyűléseken, 1901-től pedig képviselővé is választják. (És az is marad egészen 1939-ig, amikor is a maga által megreformált Felsőházban folytatja tovább a parlamenti munkát.) Aztán a képviselővé választása előtt egy esztendővel kezdi meg az önálló gazdálkodást mezősámsondi birtokán, majd meg is nősül, három fiúgyermeke születik. Ahhoz pedig, hogy gazdálkodni tudjon, vagy képviselőként az ország javán fáradozzon, bizony megvoltak az iskolái is, hiszen tíz esztendőt töltött a bécsi Theresianumban, aztán hármat a pesti jogi karon, végül 1898 és 1900 között a mosonmagyaróvári királyi gazdasági akadémia hallgatója is volt. Minden együtt volt tehát ahhoz, hogy egy ígéretes pályát fusson be, de jött a Nagy Háború, és jött Trianon.

Még 1912-ben tanulmányt jelentetett meg arról, hogy román bankok tőkéjéből óriási birtoktestek kerülnek román kézbe Erdélyben, és bizony erre a sorsra jutnak majd jórészt az ő birtokai is, csak államosítás útján. Erdély elvesztése után Károlyi politikai ellenfele, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának alapítója, amelyből később a kisgazdák bevonásával kormányzati tényező lesz. Az Antibolsevista Comité bécsi megszervezésével és vezetésével előkészíti Horthy hatalomátvételét, aki ezután feltétlenül megbízik benne, így száz esztendeje, Teleki Pál lemondása után kormányt alakíthat. Legelőször helyre kell állítania a maradék ország szuverenitását. Királypártiként a nemzetközi helyzetet figyelembe véve megakadályozni IV. Károly visszatérését. Megtartani Sopront és környékét, majd rábírni a szerbeket, hogy vonuljanak ki Pécsről. Belpolitikájában kénytelen kiegyezni a vörös diktatúrában szerepet vállaló szociáldemokratákkal, majd létrehozva az Egységes Pártot, a szavazatok 60-70 százalékával biztosítja politikai hátterét.

Nagy munka vár rá, hiszen 1920-ban a mezőgazdaság termelése a fele volt a háború előttinek, az ipar pedig annak 35-40 százalékára esett vissza. Bethlen 250 millió koronányi, jórészt angol kölcsönnel konszolidál, létrehozza a nemzeti bankot, 1927-ben bevezeti a pengőt. Bevezeti a kötelező nyugdíj- és betegbiztosítást is, Pécsre és Szegedre hozza a pozsonyi és a kolozsvári egyetemeket. Kiépíti a népiskolai hálózatot, fejleszti az egészségügyi ellátást. Vámszabályokkal védi a fejletlen magyar könnyűipart, és piacokat keres a döntően agráriumából élő ország gabonakivitelének. Ezek az olasz és osztrák, majd később német piacok meghatározzák külpolitikai orientációját is. A kormányzásról önként mond le a világválság alatt, de mindvégig Horthy legfőbb tanácsadója marad.

Az oroszok éppen ezért is Moszkvába szállítják, ahol a hírhedt Butirszkaja börtönben hal meg 1946. október 5-én. A halál oka állítólag szívbénulás.

Borító: Horthy balján 1930 körül (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)