Véglest mindenki szerette

Pálffy Lajos - 2019. június 19. 10:56

A vadászkastélynak épült Végles várát pedig teljesen helyreállították, pontosabban luxusszállodává építették át az élelmes orosz befektetők. Ahol hajdan Zsigmond királyunk vadászgatott, oda most nagy autókkal érkeznek tehetős emberek, hogy tele hassal és mindenféle más élményekkel távozzanak.

Valójában tehát nem sokban változott Végles szerepe, hiszen már eredetileg is kikapcsolódásra épült a Szalatnya patak fölé magasodó sziklára. Terveit az a János mester rajzolta meg, aki Diósgyőrben is építkezett Nagy Lajos királyunknak. Aki pedig Véglest is nagy előszeretettel látogatta, igaz erre már csak 12 esztendeje maradt a két korona terhét is hordó uralkodónak. Halála után pedig Zsigmond is nagy becsben tartotta Véglest, ezt onnan tudjuk, hogy számos oklevelet keltezett innen. És nyilván első sorban nem kormányzati munkát végezni érkezett a kastélyba az életvidám király, hanem hát vadászni, kikapcsolódni. Aztán 1424-től már királynéi birtoknak számít Végles, Zsigmond második, a királyi hatalmát atyja révén szavatoló felesége, Cillei Borbála kapja meg a felvidéki bányavárosokkal együtt. Az 1382-es születésű Borbála 12 évesen lett Zsigmond felesége, 1419-ben hűtlenséggel megvádolva Nagyváradra száműzetett az udvarból. De Zsigmond még azon évben visszafogadta, majd együtt is maradtak 1437-ig, ura haláláig.

Aztán Borbála egy csehországi kastélyba vonult vissza, Végles pedig királynéi vár maradt 1546-ig. Közben Giskra huszitái is éltek vígan benne egészen addig, míg Mátyás seregei el nem kergették őkelméket innen. És természetesen Mátyás is megkedvelte a helyet, jött is a Beatrix tulajdonolta várba vadászni, amikor csak tudott. Végles utolsó királynéja II. Lajos fiatal és tehetséges felsége, Habsburg Mária volt. Aki végül is testvérének, Ferdinándnak adta át a várat. Amit aztán sebtében meg is erősítettek a közeledő török miatt, de néhány rablóportyát kellett csak átvészelnie. Bocskai, majd Thököly két ízben is megvette, de Rákóczi vidám kurucai is ültek benne egy keveset. 1690-től amúgy a Bécshez hű Eszterházyak a tulajdonosai, akik alatt megint csak a kényelmi funkciók, a pompa kerülnek előtérbe. Tőlük a kiegyezés után Párizsból hazatérő Nemeskéri Kis Miklós (1820 – 1902) honvéd ezredes vette meg. Nemeskéri a szabadságharc kilenc csatájában vitézkedett, a budai Vár parancsnoka is volt annak visszafoglalása után. Majd Kossuth megbízásából fegyverekért Angliába indult, és így csak „in effigie” lett felakasztva.

Nemeskéri, aki ifjan kisegítette Itáliában az éppen pénzszűkében lévő későbbi III. Napóleont, nagyon jól nősült Párizsban, a császártól pedig grófi címet és Becsületrendet kapott. Felesége pénzén pedig megvette Véglest, és Göd mellett egy birtokot. Véglesen fafeldolgozót, sajtgyárat (itt készült először roquefort Magyarországon!) és a Vera-forrásra palackozót építtetett. Aztán fia vitte tovább a boltot, de végül Véglest eladta Habsburg Frigyes főhercegnek. Tőle államosították a csehszlovákok, aztán 1945 tavaszán a németek védekeztek vadul benne. Porig is égett, és romos maradt 2009-ig, amikor az orosz befektetők és az Unió pénzeiből, műemlékesek felügyelete mellett újjáépült. Grand Viglas lett a neve, négy csillagot kapott, 50 ezer forintot kóstál benne egy éjszaka.

Borító: A jelenlegi állapot (szlovakia.travel)