Végvár lett a „nagyorrú” kolostorából

Pálffy Lajos - 2022. július 7. 8:25

Talán már el is készültek a türjei premontrei templom és klastrom restaurálásával, amely éppen olyan nemzetségi monostor volt, mint Ják, vagy éppen Lébény és Zsámbék. A barátok gazdasága, vagyona aztán hamar felkeltette egyesek érdeklődését, emiatt sokat szenvedett Türje is, amely egy időben szerzetesek nélkül, végvárként is óvta a maradék Magyarországot.

A türjei monostor alapításának két dátuma is lenne. A település (és a kolostor) nevét 22 változatban olvashatjuk az oklevelekben, de mindenképpen a Türje nemzetséghez kötődik. Egyesek szerint Szent László Zsófia nevű nővérének unokája, Türjei Lambert volt az alapító még 1184-ben. Mások (és ez a valószínűbb) inkább azt mondják, hogy 1241-42-ben lehetett az alapítás, ami Türje nembeli Dénes szlavón bán, majd nádor volt az alapító, akit a maga korában „nagyorrúnak” is neveztek. Dénes ott volt a muhi csatában is, talán éppen megmenekülése miatt tette meg az alapítást. Ugyanakkor arra is vannak nyomok, hogy a csornai premontrei prépostságból már 1234-ben barátok jöttek Türjére. Így tehát Dénes nádornak (volt aztán tárnokmester, főlovászmester és erdélyi vajda is) csak a templom és klastrom továbbépítését kellett finanszíroznia. Már csak azért is, hogy majd méltó helyen nyugodhasson. (1255-ben halhatott meg, addigra a templom mindenképpen állhatott, hiszen néhány éve megtalálni vélték a sírhelyét, csontjai nélkül, amiket egy 18. századi rátemetkezés miatt kiszórhattak.)

Azt is tudjuk, hogy addig virágzott a türjei kolostor, amíg éltek az alapító leszármazottjai. A nemzetség kihalása után a környéket bíró Béryek mindjárt fosztogatni is kezdték a kolostor gazdaságát, javait, és ez folytatódott a török időkben Szentgrótra benősülő és ott megkapaszkodó Hagymásiak idején is. Akik le is rombolták a templom oldalához épített Szent Anna kápolnát, hogy beépítsék annak anyagát szentgróti várukba. A türjei prépostok, ahogy tudtak, védekeztek is a rablások ellen. Hajdúkat fogadtak, védőfalakat építettek. De aztán 1566-ban Sitkei Mihály prépost uram pont ezekkel a hajdúkkal részt vett a török elleni harcokban, amit rosszul tett. Rosszul tett, mert míg ő Miksa király, vagy Salm generális győri táborában volt, vagy éppen Veszprém, esetleg Tata alatt hadakozott, addig Köves András veszprémi püspök utasítására Kövessy Benedek sümegi várkapitány elfoglalta embereivel Türjét. A korábban a török elől a sümegi várba húzódó püspök aztán utasítást adott a klastrom és a templom várrá alakítására.

És Sitkei Mihály, a vitézkedő prépost hiába perelt évekig, a püspökség nem eresztette el Türjét, kolostorát. Ami hozzá tartozott Sümeg védvonalához egészen a török idők végéig. A templom és klastrom adhatta a belső várat, a külső részen lévő vagy 50 házat a feltételezések szerint megint csak fallal vették körül. A török kiűzése után bajor telepesek érkeztek Türjére, 1703-ban már mezővárosi rangot is kapott az újraéledő település. A premontreiek is visszatértek az 1720-as évek elején, és újjáépítették hajdani klastromukat és kéttornyú, román stílusú templomukat, melynek barokkossá alakított belső terében Dorffmeister István 1761 és 1763 között készült freskóit találjuk, de az északi falon felfedezték a vagy 500 esztendővel korábbi, a Szent László legendáját ábrázoló képsorozatot is.

Borító: A templom és a kolostor a két világháború között (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)