Világhírű magyar üvegművészek: mini szimpózium Szentendrén
Forum Hungaricum - 2022. április 20. 8:34
A szentendrei Ferenczy Múzeumban látható Üveg hat főre című kortárs üvegművészeti kiállításhoz kapcsolódóan Mini szimpózium keretében olyan világhírű üvegművészekről hallhatunk előadásokat, mint Róth Miksa és Báthory Júlia, emellett megismerhetjük a Bárdudvarnokon működő Üvegművészeti Alkotótelepet, közölte az FMC.
A budapesti Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény szakmai vezetője, Kolocz Dóra előadása Róth Miksa (1865–1944) munkásságát és a múzeum tevékenységét tekinti át. Róth Miksa a historizáló, majd a szecessziós üveg- és mozaikképei révén vált világhírűvé. Az Országház üvegfestményei hozták meg számára a hazai elismertséget, külföldön pedig egymás után nyerte el a világkiállítások díjait. 1900-ban Párizsban ezüst-, 1902-ben Torinóban aranyérmet kapott, majd 1904-ban St. Louis-ban Grand Prix-ban részesült. A kor legjelentősebb képzőművészeinek terveit kivitelezte, miközben saját maga is foglalkozott önálló tervezéssel. Munkái megtalálhatóak – többek között – a Zeneakadémián, a Párisi Udvarban, a Magyar Nemzeti Bankban, a Gresham-palotában, külföldön Mexikóvárosban, Hágában, Oslóban, Koppenhágában, Milánóban, Torinóban, Szicíliában. Mozaikalkotásai – néhány példát említve – a Szervita téri, egykori Török Bankház homlokzatát, a Széchenyi Gyógyfürdőt, a Deák- és a Kossuth-mauzóleumot díszítik. Egykori lakóhelyén, a budapesti Nefelejcs utcában ma múzeum működik, amely a mester munkássága mellett családjának egykori lakókörnyezetét is bemutatja.
Báthory Júlia (1901–2000) művészete nemzetközi és hazai vonatkozásban is egyedülálló. Nemcsak határozott művészi elképzelések mentén alkotott, hanem a munkájához szükséges technikai feltételeket is megteremtette. Németországi tanulmányai során ismerkedett meg az üveggel és az üvegcsiszolással. 1930 végén telepedett le Párizsban, majd megalapította a Szélkakas (La Girouette) nevű stúdióját. Az üvegcsiszolás és a homokfúvás művészi célú alkalmazásával túllépett az üvegfelület dekoratív jellegű megmunkálásán. Art deco hatású, plasztikai értékű, nagy méretű murális üvegpannók mellett egységes karakterű enteriőröket és tárgyakat tervezett, amelyeknek kivitelezésében maga is részt vett. Az 1937-es párizsi, az 1939-es New York-i, az 1958-as brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet, az 1940-es milánói triennálén pedig ezüstérmet kapott. A háború kitörésekor visszaköltözött Budapestre, műterme többször megsérült. 1949-ben kidolgozta a főiskolai szintű iparművészképzés programot, 1952-ben létrehozta az üveg szakot a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1992-ben rendezték meg az életmű-kiállítását az Iparművészeti Múzeumban. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, 2000-ben munkásságát Magyar Örökség díjjal ismerték el. Különleges művészetét az alakjához családi szálakkal is kötődő Szilágyi B. András művészettörténész élvezetes előadásában ismerhetjük meg.
A bárdudvarnoki Üvegművészeti Alkotótelepnek otthont adó kúria eredetileg Goszthony Mária festő- és keramikusművész tulajdona volt, aki 1988-ban azzal a feltétellel hagyta a magyar államra, hogy ott halála után alkotótelep jöjjön létre. A Somogy Megyei Önkormányzat támogatásával és Jegenyés János üvegtervező vezetésével az üvegművészek maguk teremtették meg az alkotótelep működésének feltételeit. 1991-től kezdődően a nyaranta megrendezett Nemzetközi Üvegszimpóziumok keretében jelentős külföldi és hazai művészek közreműködésével nemcsak az alkotómunkára, hanem üvegkészítési bemutatókra is sor kerül, az itt készült munkákból pedig az évek során jelentős üveggyűjtemény jött létre. A kezdetektől átélt események résztvevőjeként mesél az alkotótelep történetéről Andor István üvegművész, a művésztelep vezetője.
A rendezvény végén pedig két üvegművész, Borkovics Péter és Sipos Balázs tárlatvezetésén az Üveg hat főre című kiállítás kulisszatitkaiba is betekintést nyerhetünk április 23-án, szombaton.
Borító: Róth egyik legismertebb alkotásának részlete (FMC)
