Boszorkányhiedelmek és boszorkányperek Magyarországon

Feladványunk kérdései a magyarországi boszorkányperek történetéhez és hiedelemvilágához kapcsolódnak. A megfejtéshez a Boszorkányhiedelmek és boszorkányperek Magyarországon c. virtuális kiállításunk nyújt segítséget, amit a kvíz után találnak.

#1. Hogyan válhatott valaki boszorkánnyá a hiedelmek szerint?

csak születésétől fogva lehetett az

csak születésétől fogva lehetett az

csak könyvekből tanulhatta meg

csak könyvekből tanulhatta meg

születéssel vagy tanulás, beavatás útján is

születéssel vagy tanulás, beavatás útján is

#2. Hogyan adhatta át a boszorkány a tudását halála előtt?

csak írásban

csak írásban

kézfogással, tárgy átadásával vagy titkos szavakkal

kézfogással, tárgy átadásával vagy titkos szavakkal

egy nyilvános szertartással a templomban

egy nyilvános szertartással a templomban

#3. Mit jelentett a „szekér megkötése” a palóc történetekben?

a szekeret kötéllel rögzítették

a szekeret kötéllel rögzítették

a boszorkány láthatatlan erővel megbénította a szekeret

a boszorkány láthatatlan erővel megbénította a szekeret

a szekér ellopását

a szekér ellopását

#4. Melyik jelenséget kapcsolták gyakran a boszorkányok rontásához?

a tej elapadását

a tej elapadását

a folyók áradását

a folyók áradását

a folyók apadását

a folyók apadását

#5. Melyik műben jelenik meg a boszorkány alakjához kapcsolódó Rebi néni?

Arany János: Toldi

Arany János: Toldi

Arany János: Vörös Rébék

Arany János: Vörös Rébék

Petőfi Sándor: János vitéz

Petőfi Sándor: János vitéz

#6. Mi történt az első alkalommal elfogott, strigának nevezett személlyel Szent István törvénye szerint?

azonnal kivégezték

azonnal kivégezték

a paphoz küldték böjtre és vallási oktatásra

a paphoz küldték böjtre és vallási oktatásra

száműzték az országból

száműzték az országból

#7. Mit mondott ki Könyves Kálmán a strigákról?

minden boszorkányt el kell fogni

minden boszorkányt el kell fogni

strigák nem léteznek, ezért ne legyen róluk emlékezet

strigák nem léteznek, ezért ne legyen róluk emlékezet

strigák csak férfiak lehetnek

strigák csak férfiak lehetnek

#8. Milyen szerepet játszott a tanúvallomás a boszorkányperekben?

csak azt vizsgálták, amit a tanú személyesen látott vagy tapasztalt

csak azt vizsgálták, amit a tanú személyesen látott vagy tapasztalt

a személyes tapasztalat mellett a szóbeszéd és a vádlott híre is szerepet játszott

a személyes tapasztalat mellett a szóbeszéd és a vádlott híre is szerepet játszott

egyáltalán nem foglalkoztak tanúvallomással

egyáltalán nem foglalkoztak tanúvallomással

#9. Mikor zajlott a nagy szegedi boszorkányper?

1526–1527-ben

1526–1527-ben

1728–1729-ben

1728–1729-ben

1848–1849-ben

1848–1849-ben

#10. Hány elítélt személyt végeztek ki 1728. július 23-án Szegeden?

13

13

7

7

21

21

Finish

Results