Egy szögletes kaparó a nagy szenzáció

Egy szögletes kaparó a nagy szenzáció

- 2022. február 15. 7:54

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezekedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje).

A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200-45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek. Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében. Az ősmaradványt más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt, a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában állítják ki, melyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg, mondta Ostrina, hozzátéve, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert bárhol ásnak, találnak valamit. Úgy vélte: a barlangok a Föld utolsó feltáratlan területei.

Egy neolitikus kaparó Kiskunhalasról (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta: Francois Bordes Rives francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó. Rámutatott: ezek az eszközök jellemzők a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustéri kultúrára, amelyet Európában a neandervölgyi emberhez kötnek. A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő főemlősök (hominini) is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már a közép-dalmáciai klicevicai Vinica- és Velika pećina-barlangban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustéri korszakból származnak.

(mti)

Borító: A lelőhely (croatia.hr)