A besenyők és a tatárok is lepattantak róla

Pálffy Lajos - 2018. december 19. 11:39

Ha már Husztig eljutottunk, nem mehetünk el Kárpátalja másik nagy és híres vára, Munkács mellett sem. Amiről már Anonymus is megemlékezett gesztájában, egészen frappáns történettel magyarázva meg a névadást.

A Névetelen Jegyző szerint ugyanis az Árpád vezette magyarok alaposan elfáradtak, midőn átkelve a Vereckei hágón, leereszkedtek jövendő hazájukba. Ezért hát rögvest meg is pihentek kicsinység, és a nagy munka, a hegymászás emlékére Munkácsnak nevezték el azt a síkságból 70 méternyire kimagasodó várat, amit ott, a nagy tölgyerdőségekben, a Latorcától nem messze találtak. Aztán tudjuk, hogy milyen nagy mesélő volt ez a jegyző, de az biztos, hogy ezen az alkalmas helyen már a vaskor embere is erődítményt emelt. Valami ilyen cölöpvárat találhattak itt a honfoglaló magyarok, és már Szent István, majd Szent László is meglátta benne a lehetőséget a Vereckei hágótól az országba vezető utak ellenőrzésére. Ezért aztán megépültek az első kőfalak, és éppen jókor, mert 1086-ban megjöttek a besenyők is, akiknek néhány nap után beletörött a foga Munkácsba.

Aztán 1241-ben ugyanígy járt Batu kán is, a tatár fősereg csak a vár alatti városkát tudta felprédálni, a falak ellenálltak a komolyabb ostromgépekkel nem rendelkező tatároknak. Éppen ezért aztán az országba visszatérő IV. Béla megerősíti Munkácsot is. Károly Róbert pedig itáliai mesterekkel folytatta a korszerűsítést, amit aztán fia, Nagy Lajos sem hagyott abba. A vár most is látható hármas tagoltságát viszont Zsigmond idejére teszik. A hatalmát megszilárdítani igyekvő Zsigmond 1396-ban rokonának, Podólia elmenekült hercegének, Korjatovics Tódornak adja a környező vármegyék, Sáros, Bereg és Máramaros főispánságával együtt Munkácsot. Az ex-herceg pedig hoz annyi vagyont magával, hogy befejezze az építkezést, 85 méter mély kutat ásasson, amit állítólag alagút kötött össze a Latorca partjával. Korjatovics, aki ott vitézkedett Nikápolynál is, végül örökös nélkül halt meg, így 1445-től már Hunyadi Jánosé a vár. Hogy aztán özvegyére, Szilágyi Erzsébetre szálljon, majd pedig Mátyásra. Mátyásról pedig Corvin Jánosra. A jobb sorsra érdemes fiatalember halálával Munkács újra királyi vár lett.

II. Lajos feleségének, Habsburg Máriának kedveskedik vele, majd tőle Szapolyai János veszi el. Szapolyai már királyként Báthory Istvánnal cseréli el, akiből aztán később ugyancsak király lesz, Lengyelországban. Báthory a felsővárban építkezik, de aztán 1537-ben Ferdinánd csapatai váratlanul beveszik Munkácsot. Hogy aztán 1541-ben már János Zsigmond, pontosabban az anyja, Izabella legyen az úr(nő) a várban. Amelynek török kori és későbbi történetéről a sorozat következő cikkében olvashat.

Borító: A vár régi, jól teleírt képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)