Katona és csapodár költő, botcsinálta birtokos és hű férj

Pálffy Lajos - 2022. szeptember 27. 6:30

Bizony, jeles nap ez a mai, ugyanis éppen 250 éve született Kisfaludy Sándor, a katona és költő, aki lassan kikopik a tankönyvekből, versezeteit is egyre kevesebben olvassák sajnos. De a maga korában jeles férfiúnak számított, neki köszönhetjük többek között a Balatonfüreden felépített első magyar színházat is.

Sümegen született, atyja, aki egészen Szabolcs vezérig vezette vissza a családfát, később Győr vármegye főszolgabírájaként szolgált. Ekkor már Téten lakott a család, és hősünk, öccsével, Károllyal Győrben járt gimnáziumba. Amit jeles eredménnyel végzett el, és aztán Pozsonyban meg is kezdte az egyetemet. Két évet filozófiát, majd egy esztendeig jogot hallgatott, de többet járt színházba, és olvasott szépirodalmat. Így romló eredményei miatt atyja hazarendeli. Végül 1792-ben huszárnak áll, Kolozsvárra érkezik, és nem tetszik neki, hogy sok arra az oláh beszéd. Már hadnagy, amikor egy év múlva I. Ferenc kinevezi a nemesi testőrséghez. Így Bécsben nyílik igazán ki a szeme a világra, no és veszi észre a gyengébbik nemet, többek között egy spanyol táncosnő lesz a szeretője. Megtanul franciául és olaszul is, de 1794 őszén, botrányos viselkedés és engedetlenség miatt felmentik, Itáliába irányítják helyőrségi szolgálatra.

De előtte, 1795 őszén, azon a bizonyos badacsonyi szüreten megkéri Szegedy Róza kezét, akit már három éve „kerülget”. A zalai alispán lánya viszont kosarat ad neki, így a milánói szép hölgyeknél vigasztalódik majd. A francia ostrom során aztán hadifogságba esik, ahol naplót ír, Petrarca szonettjeit olvasgatja és Kesergő szerelmek címmel versciklust ír. A fogságból a tengeren át tér haza, Klagenfurtban kap beosztást, ahol Pepi grófnéval kerül szorosabb ismeretségbe. A Kesergő szerelmek ciklusban hozzá is születnek versek, majd főhadnagyként már a Rajna menti fronton találjuk. Kitűnő katona, de 1800-ban mégis lemond a tiszti rangról, hazamegy és Gógánfán elveszi feleségül Szegedy Rózát. A Szombathely melletti Kámba költöznek, innen tanulgatja a gazdálkodást, birtokirányítást, 1801-ben jelenik meg legismertebb kötete, a Himfy szerelmei. 1805-től pedig már Sümegen találjuk a házaspárt.

Kisfaludy 1808-ban küldi az első, barátkozó levelet Kazinczy Ferencnek, aki egy év múlva erőteljesen megkritizálja a Himfy-verseket. Így egy hosszú, 12 évig tartó háború kezdődik a két tehetséges ember között. Ami közben Napóleon ismét megindul Bécs ellen, József nádor pedig a nemesi felkelést irányítván, őrnagyi rangban maga mellé veszi Kisfaludyt, majd megbízza az utolsó nemesi felkelés történetének megírásával. Ez végül csak 1931-ben jelenik meg, de a költő 1820-ban megkapja a Marczibányi-díj 400 forintját, ebből indítja be Károly öccse az Auróra évkönyveket. Kisfaludy 1828-ban veti fel a füredi színház ötletét, és irányítja is a kivitelezést, 1831 júliusában már az ő instrukciói alapján működik a ház. A pénzügyi elszámolásokból viszont elege van, így háttérbe vonul itt, 1830-ban viszont az MTA első vidéki tagja lesz. Még 1821-ben kibékülnek Kazinczy Ferenccel, 1833-ban, Vörösmartyval felezve megkapja az Akadémia nagyjutalmát is. Sérelmezi ugyan a megosztást, de 1842-ben a Kisfaludy Társaság is a tagjai közé választja, 1843 tavaszán pedig egy ország köszönti a 70. születésnapján.

Sokat betegeskedő feleségétől nem születik gyermeke, Szegedy Róza meg is hal 1832-ben. Kisfaludy két év gyász után újranősült, de a nálánál 40 évvel fiatalabb Vajda Amáliát hét év múlva elviszi egy tüdőgyulladás. A megkeseredett költő három év elteltével követte őt a halálba.

Borító: 1831-ben készült portréja (Kisfaludy Sándor Emlékház CC BY-NC-ND)