Szívbénulás vagy tarkólövés?

Pálffy Lajos - 2021. október 5. 7:57

Az Erdélyből a román impérium elől menekülő magyar grófok közül kétségtelenül a 75 éve elhunyt Bethlen István futotta a legszebb pályát. Nevéhez kötődik az ellenforradalmi rendszer konszolidációja, a csonka ország újbóli beüzemelése, melynek során soha nem látott fejlődést élhetett át az ország.

1874-ben született, anyja Teleki lány volt, így e házasságban két történelmi nagy magyar család egyesült. A bécsi, majd a pesti jogi tanulmányok után a mosonmagyaróvári mezőgazdasági akadémiát is elvégezte, és 1906-ban képviselőnek is megválasztották. A szépen induló pályafutást aztán derékba törte a Nagy Háború, amelynek több frontján is megfordult. És hiába volt minden erőfeszítés, jött Károlyi, jöttek a kommunisták, és végül jött Trianon. A békediktátum következtében birtokainak javát elveszítette, de a politizáláshoz való kedvét, azt nem. Így már a „forradalmak” alatt saját, jobboldali pártot szervez Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven, amelyből később a két háború között legtovább hatalmon lévő párt fog kinőni. Kun Béláék uralma alatt pedig Bécsben szervezkedik, az általa is életre hívott Antibolsevista Comité nagy szerepet játszott a szegedi kormány megalakulásában, no és a magyarországi vörösök további terveinek a keresztülhúzásában. (Lásd a bécsi nagykövetségre csoportosított, a forradalmak terjesztésére szánt pénzek megszerzését.)

1921 áprilisa és 1931 augusztusa között volt miniszterelnök, ebbéli ténykedéséről jelent meg már írás korábbi honlapunkon. Mint ahogyan arról is, hogy támogatta Magyarországon a jégkorong meggyökerezését, sőt egyik fia igazolt játékos is volt. Ő viszont a bel- és a külpolitikában volt a legnagyobb játékos, aki miniszterelnökként az évek során nagy hazai és európai tekintélyre tett szert. Horthy kormányzó feltétel nélkül megbízott értékítéletében, ezért lehetett az, hogy lemondása után is legfőbb tanácsadója, a magyar politika szürke eminenciása maradhatott. Kezdetektől fogva ellenezte a kizárólagos német szövetséget, majd a háborús részvételt, ezért az ország német megszállása után állítólag jellegzetes bajuszát is leborotválva, álruhában szökött meg a Várból. A „felszabadítók” megérkeztéig aztán bujkálni kényszerült vidéken, majd azok öt hónapra házi őrizetbe helyezték. S mivel a kiépülő kommunista hatalom veszélyt látott jelenlétében, a 70 éves, 1944 második felében két agyvérzésen is átesett embert 1945 áprilisában Moszkvába, a Butirszkaja börtönbe hurcolták. Ahol is aztán épp 75 esztendeje szívbénulásban halt meg a bejegyzések szerint.

Azt is tudjuk aztán, hogy ott sok tarkón lőtt ember is hivatalosan szívbénulásban halálozott el, de még durvább dolgok is történtek. Nem véletlenül került be a hírhedt, 1784-ben laktanyából kialakított börtön neve Németh László egyik regényébe is. Olyan magyarok raboskodtak még itt a volt miniszterelnökön kívül, mint Stomm Marcell altábornagy és Újszászy István kémfőnök. De Kun Béla is eltöltött itt egy kis időt tarkón lövése előtt. Az minden esetre biztos, hogy Bethlen István gróf holtteste ismeretlen helyen nyugszik, vizsgálni nem lehet. Így 1994 júniusában csak jelképesen kísérhették utolsó útjára a Kerepesi temetőben.

Borító: Horthy Miklós feleségével és az elmaradhatatlan cigarettával (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)