Aki az USA lovasságát megszervezte

Pálffy Lajos - 2021. április 28. 10:48

Még az is lehet, hogy Kováts Mihály ezredes nevét jobban ismerik Amerikában mint itthon. Már csak azért, mert barátjával, Pulaski gróffal együtt ők voltak az USA lovasságának megszervezői az 1770-es évek végén, így Kováts uram ott van az ottani történelemkönyvekben, a hadiakadémiák tananyagában is.

Kisnemesi családban született 1724-ben Karcagon, mi is lehetett volna más belőle, mint 16 évesen huszár zászlótartó a Hávor Mihály által 1734-ben alapított ezredben. A Hávor-huszároknak pedig szép, sötétzöld mentéje volt és piros nadrágja, lábukon pedig sárga csizmát hordtak, ami nem is olyan rossz színösszeállítás. De valahogy Kováts uramnak nem tetszett ez a ruha, ezért is az osztrák örökösödési háború során, 1746-ban a poroszokhoz állt, Székely Mihály ezredes huszárjai közé. Itt aztán a strázsamesterségből a hadnagyságig vitte, majd 1759-ben egy szabadcsapatot, két huszárszázadot bíztak rá, s olyan sikerrel operált ezekkel, hogy Nagy Frigyes kapitánnyá is tette. Aztán Kováts uram valahogy elköteleződött a lengyel szabadság ügye mellett, oda tartott, hogy segíthessen a poroszok, az oroszok és az osztrákok által is szorongatott testvéreinknek.

De elfogták, és Mária Terézia, láss csodát, őrnaggyá nevezte ki és szabadon engedte. 1863-ban megnősül, nejével, Szinyei Merse Franciskával Eperjesre költöznek, de vére nem hagyja nyugodni. Kisfia halála után elhagyja feleségét, Kassán, majd Budán is él, 1767 és 1772 között valószínűleg lengyel katonákat képez ki a Felvidéken, akik országuk függetlenségéért szálltak harcba. Aztán Szászországban élt 1773-tól 1775-ig, ahol megismerkedett Kzimirez Pulaski gróffal, későbbi parancsnokával. Aztán Párizson át a függetlenségi harcát vívó 13 amerikai gyarmatra igyekezett, levélben ajánlva fel kardját az alapító atyák egyike, Benjamin Franklin számára. 1777 áprilisában kötött ki Amerikában a hajója, október 4-én, Germantown városánál pedig már össze is csapott az angolokkal. A Pulaskival együtt megszervezett, porosz szolgálati szabályzattal ellátott kis lovasosztag 1778-ban az angolokkal szövetséges indiánokkal is harcolt, majd 1779-ben Charleston város védelmére küldte Washington az ekkor 160 katonából, lovasokból és gyalogságból álló Pulaski-légiót. Mert Dél-Karolina Ashley folyó partján álló városa kellett az angoloknak is, komoly sereget indítottak ellene.

A városiak pedig erődítéseket emeltek, és nagyon örültek, mikor a légió a helyszínre ért. De arra már nem figyeltek, hogy a vízi járműveket elvigyék a túlpartról, így vagy 600 angol át is kelt a folyón és megindult a város felé. A légió pedig vakmerő támadásra indult ellenük, itt, a város határában kapott halálos lövést Kováts ezredes is. Ott is temették el, ahol megtalálták, sírjára később emlékmű került. Itthonhagyott felesége, Szinyei Merse Franciska később értesülvén a halálhírről, az Eperjes melletti Szinyén kápolnát emeltet emlékére.

Borító: Az angolok ellen indul rohamra (sopronmedia.hu)