KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Amikor Nápolyt is bírta a magyar korona

Amikor Nápolyt is bírta a magyar korona

- 2017. november 23. 11:18

Az egyetlen „nagy” jelzővel illetett királyunk, no és uralkodása alatt az ország valóban nagy dolgokra volt képet. Egy tízezer fős magyar had például egészen Nápolyig menetelt a király vezetésével.

Ez a testvérek között is legalább 1500 kilométeres út volt, miközben ugye élelmezni kellett a sereget és pótolni az elhasználódott felszerelést. Ja és egyrészt ellenséges területen át vezetett az út. Nagy Lajos öccsét, András herceget, a Nápolyi Királyság megkoronázott, de csak névleges királyát megbosszulandó vonult fel 1347 novemberi indulással a magyar had. Andrást, aki dinasztikus megegyezés révén került Nápolyba, egy vadászat után az aversai San Pietro Maiella kolostorban fojtották meg a merénylők. Hogy ténylegesen uralkodó és többszörösen hűtlen felesége, Johanna tudott a merényletről, az sohasem bizonyosodott be, de az tény, hogy a menekülő András zárva találta a hálóterem ajtaját, ahonnan a felesége mellől a merénylők kicsalták. Így aztán Lajos végül szabályosan hadat üzent sógornőjének, aki időközben gyorsan férjhez ment Tarantói Lajos herceghez. Az új férj pedig 1348. január 11-én vereséget szenvedett Capua városánál a nápolyi hadakat vezetve, Nagy Lajos pedig győztesként január 20-án lakomára hívta a környék előkelőit Aversába. A jó hangulatúnak induló estén aztán a király hirtelen Johanna sógorát, Durazzói Károlyt tette felelőssé a gyilkosságért, és ott helyben le is fejeztette. Mivel aztán Johanna időközben elmenekült a városból, Lajos és hadai január 24-én bevonultak Nápolyba. A hódítás azonban nem volt hosszú életű, a király VI. Kelemen pápa kiátkozással való fenyegetőzése és a pestis miatt májusban hazatért Magyarországra, szeptemberben pedig Johanna már ismét a trónján ült.

Nagy Lajos sisakdísze (MaNDA adatbázis)
Nagy Lajos sisakdísze (MaNDA adatbázis)

A második hadjáratot Lackfi István erdélyi vajda vezette, aki az Adrián áthajózva a „csizma” „sarkantyújánál”, Manfredonia városánál szállt partra, és 1449 januárjában tönkre is verte Tarantói Lajos hadait. Johanna férje szorult helyzetében párbajra hívta ki Lackfit, aki ezt elfogadta, de Lajos végül visszalépett és aztán Aversa mellett újra vereséget szenvedett. Viszont Nápoly környékén nem állt jól Lackfi szénája, zsoldosai átálltak Johannához, így aztán hazatért az erdélyi vajda. Akinek aztán fia az Arany által megénekelt Toldi Miklóssal együtt ott van a király második, 1350 márciusában induló hadjáratában, mikor is Lajos szintén az Adriát áthajózva kötött ki a félsziget délkeleti partvidékén. Tarantói Lajos, más eszköze nem nagyon lévén, őt is párbajra hívta, miközben a király a megerősített Aversát ostromolta. Az összecsapás végül ismét a tarantói herceg miatt maradt el, de Lajos az ostrom során nyílvesszőt kapott a lábába. A király augusztusban vonult be Nápolyba, ahol nem látták szívesen. Időközben ő is rájött, hogy nem tudja megtartani a hódítást, ezért fegyverszünetet, majd a helytartóul hátrahagyott Lackfi Endre tárgyalásai után 1352 márciusában békét is kötött Johannáékkal. Még azt a 300 000 aranyat sem vitte el, amit kárpótlásul kapott volna, viszont egyes magyar katonák, így Toldi is, zsoldosként még évekig hadakoztak Itáliában.

Johanna sem úszta meg végül az ügyet, maga ellen fordította hűbérurát, VI. Orbán pápát, aki egy durazzói hercegfit, Kis Károlyt tette helyette nápolyi királlyá. Kis Károly négy magyar zsoldosa pedig egy éjjelen megfojtotta Johannát, aki tehát ugyanúgy végezte, mit első férje, a magyar András herceg.

Borító: Dolinay Gyula (1850-1918) metszete a királyról (MaNDA adatbázis)

Közkincstár sorozat

A nagy hátraarc
2019. február 6. 1:25

6206 rendelet
2019. január 31. 12:13

Simán kezet fogott a pápával
2019. január 24. 1:32

A fejlődést nem ő hozta, hanem a kor
2019. január 10. 12:48

Ha más nincs, hát akkor legyen ő!
2018. december 17. 2:09