KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Báthory, a fejedelem

Báthory, a fejedelem

- 2018. április 20. 9:47

Voltak aztán az ecsedi és a somlyói Báthoryak, de bennünket most ez utóbbiak, köztük is egy István nevezetű tehetséges ember érdekel, aki előbb erdélyi fejedelem, majd lengyel király lett. De ült még eme sikerek előtt 2,5 évet börtönben is, Bécsben.

A János Zsigmondot követő fejedelem, Báthory István 1533-ban született a Magura-hegyen lévő Somlyóvárban, a Báthoryak ősi fészkében. Szintén István nevű apja Szapolyai János királysága alatt Erdély vajdája volt 1530-tól négy esztendeig. Aztán hirtelen elhalálozott, így István nevű kisebbik fiának neveltetését előbb az esztergomi érsek, Várdai Pál felügyelte, majd pedig egyenesen Bécsbe került, ott apródoskodott Ferdinánd udvarában. Ez még később jól is jött neki, hiszen Erdélybe visszatérvén, 1556-ban János Zsigmond és Izabella pártjára állt, ő mondta latinul Kolozsváron a Lengyelországból Erdélybe érkező özvegy királyné és koronázatlan király ünnepélyes bevonulásakor az üdvözlő beszédet. Ami olyan jól sikerült, hogy mindjárt meg is kapta Izabellától a váradi kapitányi címet, ami gyakorlatilag az erdélyi hadak vezetését jelentette számára.

Czövek István munkája a fejedelem és király életéről (Miskolci Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala CC BY-NC-ND)

Ebben viszont nem indult valami fényesen a pályafutása, hiszen 1562-ben kikapott a korábban Izabella és Zsigmond tiszántúli főkapitányaként tevékenykedő, de a Habsburgokhoz álló Balassa Menyhérttől Hadadnál. Egy év múlva már ott van az erdélyi ügyekről Bécsben tárgyalók között, majd 1564-ben nagy ügyesen visszaveszi Balassától a szatmári birtokait, sőt, a már János Zsigmond által közvetlenül irányított seregek sorra foglalják el a tiszántúli és a felvidéki vármegyéket is. Mint tudjuk, ekkor veti be Miksa Schwendi Lázárt, aki meg is érkezik a térségbe képzett zsoldosaival, így egyezekedésre kerül sor, és Szatmárban meg is állapodnak. A részletekről Báthoryt küldik Bécsbe tárgyalni, de közben török segítség érkezik, és János Zsigmond felrúgja a tűzszünetet. Így aztán Bátori István 2,5 évre dutyiba kerül, otthon pedig egy Bekes Gáspár nevezetű feltörekvő köznemes veszi át a helyét a fejedelmi udvarban. Bekes Bécs irányába húz, ezért is szavaz majd az erdélyi rendek mellett (Gyulafehérvár, 1571. május 25.) a keleti tartományaiban hadakozó II. Szelim is Báthory fejedelemségére. Hogy a speyeri egyezmény szerint Miksának kellene adni Erdélyt, az csak egy dolog. Az pedig, hogy Báthory vajdaként titokban hűséget esküszik Miksának, az okos húzás volt, így aztán Bekes ellen fordulhat, akit el is űz Fogaras várából, majd pedig 1575. július 8-án Kerelőszentpálnál a csapatait is tönkre veri. Van gondja a 48 Bekes-párti főúr elveszejtésére, és ekkor kerül az udvarába fogolyként a kardjából élő Balassi Bálint is.

Berekszói Hagymás Kristóf és Bethlen Farkas írásai (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

Báthory felvirágoztatja a fejedelemséget, racionalizálja a pénz- és birtokügyeket, odafigyel a bányákra is. A protestantizmus ellensúlyozására 1579-ben Kolozsvárra hívja a jezsuitákat, de felekezeti béke van, csak a status quo-t megbontó Dávid Ferencet csukatja Déva várába. Ilyen viszonyok között fogadja el a lengyel köznemesség felkérését, király lesz Varsóban, Erdélyt a nevében bátyja, Kristóf irányítja majd.

Borító: Miskolci Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala CC BY-NC-ND

Közkincstár sorozat

Thököly bukása
2018. október 15. 1:02

Thököly tündöklése
2018. október 2. 11:28

Apafi, az utolsó
2018. szeptember 25. 10:48

Lipót a csúf császár
2018. szeptember 5. 11:23

A bibliás őrálló útja a hatalomba
2018. július 12. 12:32